Lassan elhiszi, hogy világbajnok!

A nyaralni induló Tóvizi Petrával a „bolond” csapatról, a népszerűségről, a kihívásokról és a Lokiról is beszélgettünk.

Fotó: Kovács Anikó

– A világbajnokság után kaptál egy hét pihenőt. Miként töltöd el?
– Éppen a repülőtéren vagyok, a családommal elutazunk Spanyolországba. De rám is fér a pihenés – mondta Petra kedden délután, amikor Ferihegyen utolértük.

– Az aranyérmet beraktad valamelyik bőröndbe?
– Szívem szerint elhoztam volna, de félek, hogy elveszíteném. Kiraktam otthon a szobámban.

– Megszoktad már a tényt, hogy Tóvizi Petra világbajnok?
– Azért még fura, kell egy kis idő, hogy elhiggyem, hogy mindez megtörtént velünk.

– A világbajnokság rajtja előtt arról beszélgettünk, hogy jó lenne, ha összejönne a Főnix Csarnokban három-négyezer néző. Ehhez képest ott voltak majd hétezren és még nagyon sokan maradtak jegy nélkül.
– Mi tényleg azt hittük, hogy a családtagokon és a barátokon kívül nem lesznek túl sokan. Fantasztikus volt ilyen közönség előtt, ilyen zseniális hangulatban játszani. Tudjuk, hogy ez is kellett ahhoz, hogy megnyerjük a vébét

– Egy csapásra az ország kedvencei lettetek. A népszerűségnek akadnak előnyei és hátrányai. Szokjátok már?
– Egyelőre élvezzük a népszerűséget, a szeretetet. Iszonyatosan jó volt állni a csarnok közepén a dobogón és körbenézni a lelátón őrjöngő embereken. Akkor minden tökéletes volt, felhőtlen boldogságot éreztünk.

– A világbajnokság alatt folyamatosan lett egyre érettebb a magyar válogatott, mintha a torna alatt felnőttetek volna.
– Ahogy haladtunk előre, egyre komolyabb kihívások vártak ránk és szerencsére mindig meg tudtuk oldani a ránk váró feladatot. Jól látod, valóban egyre értettebbek lettünk.

– Közben pedig a meccsek utáni ünneplésnél kijött belőletek a gyerek, szinte mindenkit láttam kölyökkutyaként, felhőtlenül ugrándozni.
– Ez egy „bolond” csapat, nagyon egyformák vagyunk, nem volt olyan ember, aki kilógott volna a sorból. Mindenki imád mindenkit, s a felkészülés, majd a világbajnokság alatt tökéletesen összeértünk.

– Észrevetted a lelátón a debreceni csapattársaidat?
– Láttam a lányokat a lelátón, jól esett, hogy szurkoltak nekünk. Néhányukkal sikerült személyesen találkozni a döntő után, a többiek üzenetben gratuláltak, ezúton is köszönöm nekik és a klubból mindenkinek, hogy segített, drukkolt.

– A Lokiban is egyre komolyabb feladatok várnak rád, hiszen Bordás Rékával kettőtökre vár a beállós poszt.
– Szedi sokat segített, rengeteg dolgot megmutatott nekem. Szerencsére már eddig is kaptam szerepet a felnőtt csapatban, s ez a világbajnoki siker is a segítségemre lehet. Ha majd visszatekintek erre a két hétre, abból mindig erőt merítek majd!