DVSC
33
:
32
Eszt
FTC
30
:
28
DVSC
DVSC
32
:
26
BÉKÉ
BUDU
34
:
32
FTC
DVSC
23
:
25
Vipers
DVSC
28
:
31
FTC
Vipers
27
:
28
BUDU
DVSC
28
:
23
POD
Vasas
24
:
39
DVSC
DVSC
28
:
34
Eszt
MTK
30
:
38
DVSC
DVSC
32
:
20
SZKKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
26
:
26
FTC
Alba
27
:
32
DVSC
DVSC
28
:
28
BUDA
Valc
33
:
31
DVSC
MKC
29
:
31
DVSC
DVSC
28
:
31
Valc
MTK
VS
DVSC
DVSC
VS
BÉKÉ
DKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
VÁC
VS
DVSC
DVSC
VS
Vasas
Eszt
VS
DVSC
DVSC
VS
MTK
SZKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
FTC
VS
DVSC
DVSC
VS
Alba
BUDA
VS
DVSC
DVSC
VS
MKC
BÉKÉ
VS
DVSC
DVSC
VS
DKKA
KKC
VS
DVSC
DVSC
VS
VÁC
Közzétéve: 2021.11.19.
Klubunk európai kupatörténelmében többször is előfordult, hogy bár hazai pályán nem sikerült előnyt szerezni egy párharcban, idegenben kiharcolta a csapat a továbbjutást.
Az első vendégként elért csoda, 1989. februárjában történt. Komárom Ákos csapata a BEK negyeddöntőjében hazai pályán 22–20-ra kikapott a német bajnok Lützellindentől, a helyzet több volt, mint reménytelen. A visszavágón aztán a majd 3000 német szurkoló döbbenten figyelte, ahogy a 12–12-vel zárult első játékrész után, a második félidőben beindult a Lokomotív. A káprázatos formában kézilabdázó feledhetetlen Jeddi Mária vezérletéve 22–18-ra nyertünk idegenben, s 42–40-es összesítéssel továbbjutottunk.
Három évvel később ugyancsak februárban a KEK elődöntőjében került nehéz helyzetbe a hazai meccs után a DVSC. A norvég Byasen Trondheim ellen zárult 19–19-es döntetlennel a párharc első meccse a Hódosban. A trondheimi visszavágón 4000 norvég szurkoló várta, hogy az északi ország történetének első csapataként európai kupadöntőbe jusson a Byasen. Nem jutott…
A debreceni lányok ugyanis elképesztő csatában verekedték ki a továbbjutást. A vezér ismét Jeddi Mária volt, aki három héttel(!) térdműtétje után lépett pályára (az első meccset természetesen kihagyta), s lőtt 9 (!) gólt. Hogy mennyire volt feszült a visszavágó? Nos, a DVSC úgy jutott tovább 23–23-as döntetlennel idegenben szerzett több góllal, hogy a norvégiai visszavágón egyszer sem vezetett!
Újabb három évvel később, 1995 márciusában az EHF Kupa elődöntőjében került a hazai meccsen hasonló helyzetbe a DVSC, mint most. A német Buxtehude volt az ellenfél, s a Hódosban egy erősen kínlódós meccset mentett döntetlenre a csapat a hajrában. A terv nem ez volt, de a végén a 21–21-es döntetlennek is örülhettünk.
Az észak-német kisvárosban megrendezett visszavágó a debreceni kézilabdázás históriájának talán legizgalmasabb hatvan percét hozta. A szünetben még 14–11-re vezettek a hazaiak a Loki azonban nem adta fel, tapadt ellenfelére. Sándor Csabáné Sipos Éva élete meccsét játszotta, az ő vezérletével jött vissza a meccsbe a csapat, s jutott el a krimibe illő végjátékig. Még két perc volt hátra, amikor Nyilas Tünde találatával 23–23 lett az eredmény, azaz idegenben lőtt több góllal mi álltunk továbbjutásra. A hátralevő 120 másodpercben Szopóczy Brigitta kivédett két százszázalékos ziccert és egy hétméterest. „Hú, de buksz te, Buxtehude!” hirdette a Kurír szalagcíme, döntőbe jutott és később a kupát is megnyerte a DVSC!
Speciel ez a 23–23 vasárnap, Nagydisznódon is tökéletes eredmény lenne!
