Négy nap, két súlyos vereség. Ezek után joggal vetődött fel, hogy mi történt az elmúlt években folyamatosan erősödő, a kiesést jelentő 11. helyről, évről évre előre lépő csapattal.

A Siófok elleni hazai, illetve az Érden lejátszott idegenbeli meccseken nem is elsősorban a vereség volt elfogadhatatlan, hanem annak mikéntje. Ezért is tartott a DVSC Kézilabda Kft. vezetése hétfőn este megbeszélést a csapattal, ahol közölték a játékosokkal, hogy a klubhoz méltatlan produkció nem maradhat következmények nélkül.

– Mekkora a baj – kérdeztük Ábrók Zsolttól, a DVSC Kézilabda Kft. ügyvezetőjétől.
– A helyzet egyáltalán nem kilátástalan és nem is helyrehozhatatlan. Úgy érzetük, hogy most jutottunk el arra a pontra, ahol még idejében közbe lehet lépni, be lehet avatkozni. Ehhez azonban drasztikusnak tűnő lépéseket kellett megtenni. Mindenképpen szeretnénk megállítani az elmúlt két mérkőzésen tapasztalt tendenciát, s újra felépíteni magunkat.

– Sikerült kideríteni, hogy mi volt a klubhoz méltatlan két vereség oka?
– Szeretném, ha mindenki megértené és látná, hogy mi, miért történik! Ez a csapat az elmúlt másfél évben felépítette önmagát és a kieső helyről került olyan szintre, hogy jogos elvárás lehet az ötödik-hatodik hely megszerzése. Ezért a lehetőségért a csapat kőkeményen megdolgozott, ám azt tudnia kell minden játékosnak, hogy ez nem csak rajtuk múlott. Ehhez szükség volt, hogy a szurkolók, a tulajdonosok, a támogatók, a klubvezetés, a média olyan egységet alkosson körülöttük, ahol mindenki egymásért, egy célért dolgozott. Ennek az együttműködésnek, a közös munkának az eredménye, hogy a DVSC-nél azt mondhatjuk, hogy idén az ötödik hely a cél. Az elmúlt két mérkőzésen a csapat ezzel a bizalommal élt vissza, ennek a közösségnek fordított hátat. Mindez természetesen nem volt szándékos, de mindenki, tehát szurkoló, klubvezető, támogató egyaránt úgy érezhette, hogy cserbenhagyta őt a csapat. Mára, túl vagyunk egy többórás beszélgetésen, ahol átbeszéltük a problémákat.

– A Siófok elleni meccs előtt például sokan betegeskedtek.
– Valóban lényeges momentum volt, hogy a Siófok elleni meccs előtt két-három napig, a keret jelentős része betegséggel küszködött, infúziót kapott. Sajnos emiatt a lányok pszichésen elengedték ezt a meccset, meggyőzték saját magukat, hogy ezt a Siófokot, ilyen állapotban nem fogják tudni legyőzni. Még el sem kezdődött a meccs, de tudat alatt már meg is volt a vereség magyarázata, éppen ezért dekoncentráltak voltak. Azzal, hogy előre felmentették magukat, mérlegeltek, hoztak egy rossz döntést és saját magukat verték meg fejben.

– Ilyen előzmények után jött az Érd elleni idegenbeli meccs…
– A keddi hazai vereséget követően három napig példaértékű edzésmunkát végeztek a lányok, helyre akarták hozni a hibákat, összekapták magukat, semmi jele nem volt, hogy Érden hasonló csúnya vereségben lesz részünk. De 3-3 után elég volt két kihagyott helyzet, s ismét leblokkoltak, elhúzott az Érd. Bevillant a fejekbe a három nappal korábbi kudarcélmény, ez megbénította őket, s még gyengébb teljesítményt nyújtottak, mint kedden a Hódosban. Azt kell megértenie a csapatnak, hogy ebben a közösségben, ami a csapatot körülveszi, mindenki felelősséggel tartozik a másik iránt. Segítjük, támogatjuk egymást és felelősséget vállalunk egymásért. Hoztak egy rossz döntést, hibáztak, s az előbb említett felelősséget nem vállalták. Ezért kellett ilyen drasztikus megoldást választani. Érden láthatták a lányok, hogy a szurkolók, miként reagáltak a minősíthetetlen produkcióra, érezhették, hogy milyen a lelátói reakció és mekkora a csalódottság. Ha a csapat hátat fordít a közösségnek, a közösség is jogosan hátat fordíthat a csapatnak.

– A dvsckezilabda.hu-n is kemény, önkritikus tudósítás jelent meg a meccsről.
– Azzal, hogy a klub a saját honlapján nem seperte a szőnyeg alá a problémát, hanem önkritikát gyakorolva minősítette saját csapatunk teljesítményét, az volt a szándékunk, hogy a lányok érezzék, hogy milyen az, ha a klubvezetés sem fogja a kezüket. Azt akartuk, hogy érezzék, a kudarcokban meg kell húzni egy vonalat, mert ez nem az a teljesítmény, ami elfogadható DVSC-mezben, tehát a csapatnak vállalnia kell a felelősséget. Azért kapták a pénzbüntetést, hogy érezzék a saját zsebükön, hogy ez a munkahelyük, ebből élnek. S hogy az ilyen teljesítményért, ilyen hozzáállásért nem jár anyagi ellentételezés.

– A szurkolók az edzőváltás lehetőségét is felvetették. Van ennek bármi alapja?
– Szó sincs róla. A csapatmegbeszélés előtt négyszemközt is egyeztettünk, van annyira önkritikus edző, hogy tudja mi az, amiben hibázott vagy mit lehetett volna esetleg másként csinálni, illetve min kell változtatni a jövőben. Természetesen az ilyen meccseken, amikor egy komplett csapat teljesít ilyen szinten, követ el ilyen elemi hibákat, akkor az edzőnek is beszűkülnek a lehetőségei ő is hibázik. A nyár óta elvégzett munkát nem két meccs alapján kell megítélni. Azt látjuk, hogy amikor van egy hét felkészülni egy ellenfélre, akkor jobban megy a játék, koncentráltak vagyunk, ha háromnaponta kell pályára lépni, akkor sokkal nehezebb minden, nem vagyunk fejben olyan élesek. Ráadásul az MTK elleni hazai rajt óta folyamatosan közvetlen riválisok ellen játszottunk, ahol egyértelműen azt vártuk magunktól, hogy pontokat szerzünk és ezt egyelőre fejben nem bírta el a csapat. Ebből a hét fordulóból kijöhettünk volna nyolc-tíz ponttal is, ehelyett van négy pontunk. Azt az év elején is mondtam a lányoknak, hogy nem arról fog szólni ez az év, hogy megvannak-e a képességeink az ötödik helyhez, hanem, hogy fejben mennyire vagyunk erősek, mennyire tudunk folyamatosan jó teljesítményt nyújtani, és mennyire tudunk megfelelni az elvárásoknak. Azért dolgozunk, hogy mentálisan egyre erősebbek legyünk és ne forduljanak elő ilyen hullámvölgyek.

– Hogy fogadta a csapat a büntetés tényét?
– Hosszasan beszélgettünk, s azt hiszem mindenki megértette, belátta a saját felelősségét és mindenki egyetértett abban, hogy ebben a három hétben újra fel kell építenünk azt a bizalmat, amiért az elmúlt másfél évben megdolgoztunk, s most a saját hibánkból megingott. Ezt hétfőn este a csapattal megbeszéltük, kedden pedig új fejezetet nyitottunk, és újra azon dolgozunk, hogy ez a közösség megint összeálljon, a csapat újra sikeres legyen! A végső célunk nem változott, azt gondoljuk, hogy ugyanúgy elérhető, bár megnehezítettük a dolgunkat, de ez a csapat meg akarja, meg tudja és véghez is fogja vinni, amit eltervezett. Ez ugyanaz a csapat, amelyik az elmúlt másfél évben kivívta a közösség bizalmát, ha kellett kúszott-mászott és eredményeket ért el. Sajnos volt olyan két meccs, ahol rossz döntéseket hoztunk, de nem kell temetni minket! Az a cél, hogy a következő hazai meccsünkön, a Békéscsaba ellen már újra ugyanaz a hozzáállású csapat lépjen pályára, amelyet megszokhattunk, s amit el is vár a közönség a DVSC-től!