DVSC
33
:
32
Eszt
FTC
30
:
28
DVSC
DVSC
32
:
26
BÉKÉ
BUDU
34
:
32
FTC
DVSC
23
:
25
Vipers
DVSC
28
:
31
FTC
Vipers
27
:
28
BUDU
DVSC
28
:
23
POD
Vasas
24
:
39
DVSC
DVSC
28
:
34
Eszt
MTK
30
:
38
DVSC
DVSC
32
:
20
SZKKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
26
:
26
FTC
Alba
27
:
32
DVSC
DVSC
28
:
28
BUDA
Valc
33
:
31
DVSC
MKC
29
:
31
DVSC
DVSC
28
:
31
Valc
MTK
VS
DVSC
DVSC
VS
BÉKÉ
DKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
VÁC
VS
DVSC
DVSC
VS
Vasas
Eszt
VS
DVSC
DVSC
VS
MTK
SZKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
FTC
VS
DVSC
DVSC
VS
Alba
BUDA
VS
DVSC
DVSC
VS
MKC
BÉKÉ
VS
DVSC
DVSC
VS
DKKA
KKC
VS
DVSC
DVSC
VS
VÁC
Közzétéve: 2020.05.07.
Néhány főszereplőt és egy törzsszurkolót szólaltattunk meg a negyedszázados sikerrel kapcsolatban.
László Krisztina, a kupagyőztes csapat szélsője
„Csodálatos időket éltünk a kilencvenes évek közepén, hiszen kétszer is megnyertük az EHF Kupát. Rengeteg munka és erőfeszítés kellett a sikerhez. Remek csapatunk volt és nem csak a pályán, hanem a magánéletben is jól megértettük egymást a lányokkal. Köstner Vilmos remekül rakta össze a játékunkat. Köszönet az egész városnak, a szurkolóknak azért a háttérért, amit teremtettek. Felejthetetlen emlék számomra a két kupagyőzelem! Azóta a sportot felváltotta az üzleti élet, párommal, Dan Lászlóval, az egykori labdarúgóval dolgozom együtt. Emellett egy 13 éves lány boldog édesanyja vagyok!”
Zupkó Judit, a kupagyőztes csapat szélsője
„Már eltelt 25 év, de az akkori érzés az mindörökre belevéste magát a szívünkbe, lelkünkbe. Ott él bennünk mindaddig, amíg lélegzünk! A kézilabda volt az életünk, azzal keltünk és feküdtünk. Még a kemény edzések sem tudtak bennünket más útra terelni, mert szeretettel csináltuk. Ha bármikor eszembe jut az a győzelem, libabőrös leszek és megkönnyezem. Igazi nagycsapat voltunk, mindnyájan ugyanazt akartuk: NYERNI! Igazi profi csapat voltunk, remek vezetőkkel, kiváló stábbal és egy fanatikus szurkolótáborral. Hála és köszönet mindenkinek, aki részese volt ennek a nagy sikernek!!! Remélem, hamarosan találkozunk!”
Katkó Andrea, a kupagyőztes csapat irányítója
„A döntő idegenben lejátszott visszavágójáról egyből eszembe jut, hogy a velünk érkező delegáció egyik tagja énekelte el nekünk a magyar Himnuszt. Nagyon emlékezetes és felemelő pillanat volt. A mérkőzés másnapján, mikor visszaérkeztünk Debrecenbe, elképesztő hangulat fogadott minket, tettünk egy tiszteletkört az ünneplő tömegben, majd felejthetetlen fogadást rendeztek a részünkre. Évek múltán fogtam fel valójában, hogy a világ legjobb csapatait sikerült legyőznünk a kupamenetelés során! Ez a siker elkísér életem végéig!”
Jeddi Mária, a kupagyőztes csapat átlövője
„Diadal! Beteljesedés, mint sok év munkájának a gyümölcse. Csapategység! Csapatélet, mint Család. Igen azok voltunk egymásnak, igy éltük az életünket, az egymás iránti alázat es tisztelet jegyeben. ÖRÖMSZERZÉS, csupa nagy betűvel!!! Sok- sok ezer ember számára, akik a mai napig emlékeznek, nem feledik azokat az élményeket! A Hódos: számunkra olyan volt, mint egy Szentély, a világ legjobb szurkolótáborával! Úristen, az a hangulat, ami ott volt! Még ma is libabőrös leszek, ha eszembe jut! A kupagyőzelem utáni önfeledt ünneplés felejthetetlen. Reptér, Dósa Nádor tér, Hódos. Kopaszra vágott vezetők, szurkolók. Áldottnak és szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen rendkívüli, mágikus élménynek lehettem a részese. Köszönet mindenkinek, aki csak egy kicsit is hozzájárult ehhez a sikerhez!”
Virincsik Anasztázia, a kupagyőztes csapat irányítója
„Az egész szezonban nagyon jó teljesítményt nyújtottunk, a közösség erejét mutatta, hogy mindig más húzta a csapat szekerét, így nagyon nehéz volt ellenünk készülni. A döntőt egy nagyon erős együttessel vívtuk meg, amely Debrecenben elszenvedett nyolcgólos vereség ellenére komolyan hitt abban, hogy ledolgozzák a hátrányukat. A visszavágó helyszínéhez érve szó szerint »bementünk egy hegybe«, ugyanis a csarnok elképesztő módon egy hegybe volt beépítve, sosem láttunk még ilyet. Norvégiában sok hibával játszottunk, de nagyot harcolva megszereztük az EHF Kupa-győzelmet! A szurkolók olyan varázslatos fogadtatásban részesítettek Debrecenben, amelyet sosem felejtek el! Két hétig ünnepeltük a kupagyőzelmet!”
Csoma Sándor, szurkoló
„Úristen, 25 év telt ez azóta. Akkor éppen megduplázódott a korom. Csodálatos vasárnap volt, a csapat másnapi hazaérkezése pedig mámorosra sikeredett. Több ezren vártuk a lányokat a Debreceni Repülőtéren, aztán bekísértük a győzteseket a belvárosba, majd a Hódosban folytatódott a buli. Az a csapat nagyon megérdemelte a sikert, rengeteget dolgoztak érte a lányok, s talán a sors igazságszolgáltatása volt, hogy két idegenben lőtt góllal elvesztett döntő után, éppen így lett meg a serleg. Én tizenéves korom óta ott voltam a lelátón, sokszor idegenbe is elkísértem a csapatot. Olyanok voltunk együtt, mint egy nagy család. Sok egykori játékossal a mai napig jó viszonyban vagyok! Örülök, hogy a mostani fiatal szurkolótábor hasonló hangulatot tud teremteni a Hódosban!”
