20 éve nyert EHF Kupát a DVSC

Nick Hornbytól plagizálva, a debreceni kézilabda szurkolók számára ez volt minden idők legnagyobb pillanata. 1995, május 7., Gjövik.

Hosszú volt az út a lillehammeri téli olimpián jéghoki csarnokként funkcionáló gjöviki arénáig. Az előző évben a dán Viborg ellen idegenben lőtt gólokkal elveszített kupafinálé utáni sokkot, a luxemburgi HB Echternach együttesén vezette le a DVSC-Symphonia, hiszen 48-2-re és 42-4-re nyerte a két – egyaránt Debrecenben megrendezett – meccsen. A következő körben a török Kizilay Ankara ellen viszont a Loki adta fel a pályaválasztói jogot, ám így kettős győzelemmel (22-18, 22-15) lépett tovább. A negyeddöntőben a romániai Zilah ellen már hazai pályán eldőlt a párharc, a 24-14-es győzelem után idegenben belefért egy 19-14-es vereség, izgalommentes volt a párharc.
Nem úgy az elődöntő. A Hódosban a döntetlennek is örülhettünk a német Buxtehude ellen (21-21), így a visszavágó a riválisnak állt. Ám a DVSC hatalmas csatában kiharcolta a továbbjutást, ezúttal nekünk segítettek a sokszor elátkozott idegenben lőtt gólok.
Következett az újabb finálé, a világklasszisokkal teletűzdelt Bakkelagets Oslo ellen. Idehaza minden sikerült, 22-14-re nyertünk, s a gjöviki visszavágón is sokáig rendben mentek a dolgok. A félidőben 14-12-re vezetett a Bakkelagets, azaz látszott, hogy az idegenben  lőtt gólok miatt egy nyolcgólos vereség is belefér. De ki gondolt, idegenben lőtt gólokra? A folytatásban aztán elkezdett lejteni a pálya, a két osztrák játékvezető alaposan megsegítette a norvégokat.
Így jött el a drámai végjáték, 30-22-nél támadhattunk, az idegneben lőtt góloknak köszöngetően mi álltunk jobban, így elég lett volna megtartani a labdát. Ám egy nagyvonalúan elnézett szabálytalanság miatt megkapta a sanszot a Bakkelagets. Egy örökkévalóságnak tűnő hazai indítás, amely hosszú lett, s máris indulhatott az oly régóta várt ünneplés.
Hiába próbált megállítani a norvég biztonsági őr, egy jól sikerült testcsellel már ott is voltam a pályán, hogy a csapattal együtt élhessem át minden idők legnagyobb pillanatát.
Hogy aztán másnap a debreceni reptéren több ezer Loki-szurkoló ölelhesse meg kedvenceit

Bereczky Attila

A kupagyőztes csapat névsora

Borók Rita, Csapó Erika, Csirinyi Csilla, Deák Melinda, Halcsík Ildikó, Horváth Beáta, Horváth Ildikó, Jeddi Mária, Katkó Andrea, Nyilas Tünde, László Krisztina, Rozsos Krisztina, Sándorné Sipos Éva, Irina Szamozvanova, Szász Mária, Szopóczy Brigitta, Virincsik Anasztázia, Zupkó Judit.
Edző: Köstner Vilmos

A DVSC Kézilabda Kft. vezetése május 22-én, a Békéscsaba elleni hazai mérkőzés előtt köszönti az 1995-ös kupagyőztes csapat tagjait.

Támogatóink