Interjú a DVSC-TV-Aquaticum 2014/15-ös szezonbeli közönségdíjasával, Horváth-Pásztor Bettinával. Időnként közbeszól: Pamacs, egyéves, korának megfelelően még hebrencs bolognese „típusú” eb.

– Meglepődtél a szurkolók döntésén?
– Egy kicsit igen, de jó érzés, hogy én kaptam a legtöbb lájkot. Az biztos, hogy ad majd egy kis plusz löketet a pályán

– Ezek szerint jól döntöttél, amikor hazatértél a Dunántúlról?
– Egyértelmű. Egyszer már nagyon közel voltam ahhoz, hgy újra a Loki játékosa legyek, de akkor maradtam.

– Maradnod kellett…
– Kölcsönbe jöttem volna vissza, végül nem jött össze.

– Egy kislány ment el Debrecenből és egy felnőtt nő, férjes asszony tért vissza.
– Így van. Az utolsó évben már nagyon éreztem, hogy váltanom kell, de lehet, hogy jobb lett volna korábban

– Lehet, hogy így volt jó, hiszen egy nagyon jó szellemiségű Lokiba érkeztél
– Ez biztos. A közösség erejének a sikerekben is nagy szerepe volt. Egész évben nagyon együtt voltunk, amikor fáradt volt a társaság, vagy gond volt a pályán, sokat segített az egység.

– Akadt mélypont, amikor szükség volt az összetartásra. Például a Vác elleni hazai vereség után.
– Az nagy pofon volt, de lehet, hogy kellett. Lehet, hogy ez hozta meg az Érd elleni bravúrt…

– Melyik volt a kedvenc meccsed?
– Sok ilyen volt, de talán a már említett hazai siker az Érd ellen, meg a rájátszás első körében a Fehérvár legyőzése.

– Mindkétszer remekül védtél, s mindkét meccset élőben közvetítette a televízió.
– Most, hogy mondod…

– Ezek szerint nem tesz görcsössé a többszázezer néző a tévé képernyői előtt.
– Nem szoktam erre rágörcsölni, sőt lehet, hogy pozitív hatással van rám a sok néző.

– Arra sem görcsöltél rá, amikor Lajtos Nóri sérülése után nagyobb teher szakadt a válladra.
– Pedig az elején nehéz volt. Amikkor kiderült, hogy Norcos már nem védhet többet a bajnokságban, akadt egy-két meccs, ahol egy kicsit görcsöltem, akkor volt egy kis félsz bennem, De ha nagyon jó játékos akarok lenni, akkor ezeket a dolgokat le kell küzdeni,.

– Egész évben mellettetek álltak a debreceni szurkolók, akkor is kitartottak, amikor nem ment a csapatnak Ez mennyi pluszt jelentett?
– Hatalmas segítség volt az egész csapatnak. Van olyan csapat, amelyik könnyen összezuhan. Lehet, hogy velünk is előfordult volna,, de ilyenkor segítettek a szurkolóink A sok szorosan megnyert hazai meccsben ők is benne voltak

– Az alapszakasz végén nagyon beindultatok
– Mi is éreztük, hogy egyre feljebb jövünk, a szurkolók is élvezték a sikereket. Jó volt sorozatban győzni, rákaptunk a siker ízére.

– A szurkolók már nagyon vágynak a nemzetközi kupaszereplésre. Jövőre összejöhet?
– Én egy kicsit csalódott vagyok, mert most sem voltunk messze ettől. Ha siófokon nyerni tudtunk volna a rájátszásban, akkor odaérhettünk volna akár az ötödik helyre is. Persze a realitás ez volt, hiszen a siófokiak kerete jóval erősebb. Jövőre, ha így összeállunk, odaérhetünk.

– Akkor hasonló jó évet vársz magadtól és a csapattól?
– Mindenképpen. A mezőny még erősebb, kiegyensúlyozottabb lesz, nekünk is többet kell produkálnunk. Abban bízok, hogy jövőre is fejlődünk.

– A beszélgetés közben többször közbeszóló fiatal versenyzőről megtudhatunk valamit.
– Ő Pamacs, egy éves bolognese, a család nagy kedvence. Régóta szerettem volna kutyát, amikor eldöntöttük, hogy lesz, már nem volt megláttam őt, s már nem volt kérdés.

Bereczky Attila