DVSC
33
:
30
Slat
DVSC
41
:
16
Miha
Eszt
24
:
30
DVSC
Valc
27
:
30
DVSC
RAPI
35
:
31
DVSC
FTC
28
:
26
DVSC
DVSC
39
:
19
LUBL
DVSC
23
:
28
FTC
DVSC
47
:
32
ZVEZ
Alba
23
:
33
DVSC
BUDU
VS
DVSC
DVSC
31
:
21
Vasas
DVSC
33
:
34
BIS
Eszt
30
:
32
DVSC
DOR
28
:
26
DVSC
DVSC
35
:
25
DKKA
DVSC
29
:
32
ESB
BUDA
21
:
26
DVSC
NEKA
17
:
36
DVSC
DVSC
30
:
36
GYŐR
DVSC
42
:
22
SZKKA
STOR
28
:
30
DVSC
DVSC
30
:
35
Metz
MKC
22
:
26
DVSC
Metz
33
:
26
DVSC
DVSC
VS
KKC
VÁC
VS
DVSC
DVSC
VS
STOR
DVSC
VS
FTC
GYŐR
VS
DVSC
GYŐR
VS
DVSC
ESB
VS
DVSC
DVSC
VS
KOZÁ
DVSC
VS
Alba
DVSC
VS
DOR
BIS
VS
DVSC
Vasas
VS
DVSC
DVSC
VS
BUDU
DVSC
VS
Eszt
DKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
BUDA
DVSC
VS
NEKA
SZKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
MKC
KKC
VS
DVSC
DVSC
VS
VÁC
FTC
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
KOZÁ
VS
DVSC
Közzétéve: 2020.04.25.
A búcsúzó Bulath Anita útravalóval szolgált a posztján játszó fiataloknak. Most a „Kicsik” elevenítik fel emlékeiket Buliról.

Vámos Petráról, Borgyos Pannáról és Poczetnyik Lucáról beszélt pénteken megjelent írásunkban Bulath Anita. Most a három fiatal mesél arról, hogy milyen volt együtt játszani Anitával
Vámos Petra: „Megindító volt olvasni Anita szavait, nagyon jól esett, amit rólunk mondott. Gyerekkoromban sokszor néztük Bulit a válogatott meccseken, a húgomnak ő volt az egyik kedvenc játékosa. Nem is gondoltam, hogy valamikor együtt fogunk játszani. Az elején furcsa volt, hogy egy ilyen kézilabdázó a csapattársam, de ő az első pillanattól közvetlen, kedves és segítőkész volt. Nagyon sokat köszönhetek a tanácsainak, s amikor ő a kispadon volt, sokszor kinéztem rá, egy kis segítségért. A sérülésem idején is mellettem állt, megerősített lélekben, nem tudom eléggé megköszönni, amit értem tett!”
Borgyos Panna: „Nagyon sokat láttam Anitát játszani, hihetetlen volt elképzelni, hogy csapattársak leszünk! Rengeteget tanultam tőle, szinte minden edzés végén megbeszéltük, hogy mit csináltam jól, min kellene javítani, s Petrával és Lucával együtt meccs közben is számíthattunk a tanácsaira. Emellett Buli volt a csapat hangulatfelelőse, a legrosszabb pillanatokban is fel tudott minket vidítani, tudta mikor kell a segítség a lelkeknek! Meghívott minket a kisfia születésnapjára, s bizony már Boti is a csapathoz tartozott. Nagyon fognak hiányozni!”
Poczetnyik Luca: „Eleinte el sem hittem, hogy egy olyan kézilabdázóval dolgozhatok együtt nap, mint nap, akit néhány éve még a tévében csodáltam. Sokat gyakoroltam a védjegyének számító elhajlásból való lövést, s amikor az egyik első felnőtt edzőmeccsemen így lőttem gólt, azt mondta, hogy boldog, mert így hagy maga után valamilyen nyomot. De nem csak a játéka, a személyisége is nagy hatással volt rám, mindig mindenben számíthattam rá. Igazi tyúkanyó volt és én nagyon boldog vagyok, hogy az egyik kiscsirkéje lehettem!”