Alba
23
:
31
DVSC
DVSC
31
:
23
Vasas
DVSC
32
:
29
SAVE
NEKA
19
:
30
DVSC
GYŐR
35
:
23
DVSC
DVSC
31
:
19
DKKA
DVSC
26
:
36
BIET
ODEN
33
:
30
DVSC
DVSC
36
:
24
BÉKÉ
MKC
30
:
23
DVSC
DVSC
27
:
22
BUDU
DVSC
39
:
29
MTK
DVSC
31
:
24
BRES
DVSC
35
:
24
BUDA
CSMB
29
:
29
DVSC
VÁC
27
:
30
DVSC
DVSC
23
:
30
CSMB
KKC
23
:
33
DVSC
DVSC
30
:
23
KOZÁ
BRES
38
:
28
DVSC
VÁC
26
:
26
DVSC
BUDU
21
:
27
DVSC
GYŐR
25
:
23
DVSC
DVSC
22
:
35
ODEN
DVSC
21
:
24
FTC
DKKA
23
:
36
DVSC
BIET
27
:
31
DVSC
DVSC
39
:
27
Alba
DVSC
29
:
28
GYŐR
Vasas
22
:
32
DVSC
SAVE
27
:
36
DVSC
DVSC
32
:
29
NEKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
34
:
29
MKC
DVSC
28
:
29
Vipers
DKKA
28
:
38
DVSC
Vipers
VS
DVSC
BÉKÉ
25
:
32
DVSC
DVSC
33
:
27
MKC
MTK
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
DVSC
VS
VÁC
KOZÁ
VS
DVSC
BUDA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
FTC
VS
DVSC
Közzétéve: 2016.04.14.
A Dunaújvárosban remekül védő Horváth-Pásztor Bettinát sokkolta vereség, de abban biztos, hogy a csapat mindent megpróbál majd a továbbjutás kiharcolásáért.
– Nehéz volt elaludni szerda este?
– Nagyon – válaszolt Horváth-Pásztor Bettina. Sokkhatásként ért a vereség, hiszen a második félidőben is vezettünk öt góllal, ezek után mi kezdjük jelentős hátrányból a visszavágót. Már a buszon rengeteget agyaltam azon, hogy mi történt, mi miatt engedtük ki a kezünkből a győzelmet, s otthon is ezen járt az agyam.
– Azt mondják, egy vereség után mindig hosszúnak tűnik a hazaút. Milyen volt a hangulat a buszon Dunaújváros és Debrecen között?
– Az egész csapatra igaz, amit a saját lelkiállapotomról mondtam, azaz nem elkenődve voltak a lányok, hanem a döbbenet látszott mindenkin.
– A negyvenedik percig úgy tűnt, alaposan megleptétek az esélyesebb Újvárost.
– Minden meccsre fel szoktunk készülni, de most a szokottnál is sokkal alaposabban elemeztünk mindent, gyakoroltuk a várható szituációkat. Több időnk is volt a ráhangolásra, s úgy érzem sikerült megoldanunk, amit elterveztünk, azért is működött így minden a mérkőzés elején.
– Neked is nagyon jól ment a védés…
– Örülök, hogy így látod. Az alapszakasz végén volt egy kellemetlen sérülésem, edzéseket, meccseket kellett kihagynom, szükségem volt egy kis sikerélményre. Most fejben is sikerült tökéletesen ráhangolódnom az ellenfélre, a mérkőzésre.
– Dunaújvárosban másodszor léptünk ugyanabba a folyóba, azaz megint vezettünk, s megint kicsúszott a kezünkből a meccs. Mi lehet ennek az oka?
– Az állományuk erősebb, de csapatként tartjuk velük a lépést. A rutin, amiben előttünk vannak. Azt hiszem fejben fáradtunk el a végjátékra, mentálisan nem bírtuk elviselni a terhet.
– A párharcnak azonban nincs vége!
– Az első döbbenet után arról beszéltünk, hogy nem szabad feladni! Jövő szerdán mindent megteszünk, hogy behozzuk a hátrányt, s ez a telt házas Hódosban sikerülhet. Számunkra mindig nagyon fontos a Loki-tábor támogatása, de talán most van a legnagyobb szükségünk szurkolóinkra! Nem fogjuk feladni, harcolni fogunk a végsőkig!
