Klubunk európai kupatörténelmében többször is előfordult, hogy bár hazai pályán nem sikerült előnyt szerezni egy párharcban, idegenben kiharcolta a csapat a továbbjutást.

Az első vendégként elért csoda, 1989. februárjában történt. Komárom Ákos csapata a BEK negyeddöntőjében hazai pályán 22–20-ra kikapott a német bajnok Lützellindentől, a helyzet több volt, mint reménytelen. A visszavágón aztán a majd 3000 német szurkoló döbbenten figyelte, ahogy a 12–12-vel zárult első játékrész után, a második félidőben beindult a Lokomotív. A káprázatos formában kézilabdázó feledhetetlen Jeddi Mária vezérletéve 22–18-ra nyertünk idegenben, s 42–40-es összesítéssel továbbjutottunk.

Három évvel később ugyancsak februárban a KEK elődöntőjében került nehéz helyzetbe a hazai meccs után a DVSC. A norvég Byasen Trondheim ellen zárult 19–19-es döntetlennel a párharc első meccse a Hódosban. A trondheimi visszavágón 4000 norvég szurkoló várta, hogy az északi ország történetének első csapataként európai kupadöntőbe jusson a Byasen. Nem jutott…
A debreceni lányok ugyanis elképesztő csatában verekedték ki a továbbjutást. A vezér ismét Jeddi Mária volt, aki három héttel(!) térdműtétje után lépett pályára (az első meccset természetesen kihagyta), s lőtt 9 (!) gólt. Hogy mennyire volt feszült a visszavágó? Nos, a DVSC úgy jutott tovább 23–23-as döntetlennel idegenben szerzett több góllal, hogy a norvégiai visszavágón egyszer sem vezetett!

Újabb három évvel később, 1995 márciusában az EHF Kupa elődöntőjében került a hazai meccsen hasonló helyzetbe a DVSC, mint most. A német Buxtehude volt az ellenfél, s a Hódosban egy erősen kínlódós meccset mentett döntetlenre a csapat a hajrában. A terv nem ez volt, de a végén a 21–21-es döntetlennek is örülhettünk.

Az észak-német kisvárosban megrendezett visszavágó a debreceni kézilabdázás históriájának talán legizgalmasabb hatvan percét hozta. A szünetben még 14–11-re vezettek a hazaiak a Loki azonban nem adta fel, tapadt ellenfelére. Sándor Csabáné Sipos Éva élete meccsét játszotta, az ő vezérletével jött vissza a meccsbe a csapat, s jutott el a krimibe illő végjátékig. Még két perc volt hátra, amikor Nyilas Tünde találatával 23–23 lett az eredmény, azaz idegenben lőtt több góllal mi álltunk továbbjutásra. A hátralevő 120 másodpercben Szopóczy Brigitta kivédett két százszázalékos ziccert és egy hétméterest. „Hú, de buksz te, Buxtehude!” hirdette a Kurír szalagcíme, döntőbe jutott és később a kupát is megnyerte a DVSC!

Speciel ez a 23–23 vasárnap, Nagydisznódon is tökéletes eredmény lenne!