DVSC
33
:
32
Eszt
FTC
30
:
28
DVSC
DVSC
32
:
26
BÉKÉ
BUDU
34
:
32
FTC
DVSC
23
:
25
Vipers
DVSC
28
:
31
FTC
Vipers
27
:
28
BUDU
DVSC
28
:
23
POD
Vasas
24
:
39
DVSC
DVSC
28
:
34
Eszt
MTK
30
:
38
DVSC
DVSC
32
:
20
SZKKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
VS
FTC
Alba
VS
DVSC
DVSC
VS
BUDA
MKC
VS
DVSC
DVSC
VS
BÉKÉ
Közzétéve: 2021.01.26.
Nagy nap volt a debreceni sport történetében 1976. augusztus 19-e, ekkor adták át ugyanis – a korabeli megyei napilap megfogalmazása szerint – „bensőséges avatóünnepség” keretében Debrecen új, városi sportcsarnokát.
Az esemény rangját mi sem mutatja jobban, mint, hogy azon megjelent – a teljesség igénye nélkül – dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Papp Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, Fülöp János és Magyar József, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Postás Sándor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, Molnár György, a Vasutas Szakszervezet Központi Vezetőségének titkára, Gál István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettese, Nagy Ernő, a megyei sporthivatal elnöke, s persze dr. Ács István a Debrecen Városi Tanácsának első embere.
Az ünnepségen persze képviseltették magukat a sportolók is – vagy, ahogy a korabeli Napló írta, az „olimpiások” – ott volt a montreali ötkarikás játékokon szerepelt középtávfutó, Lázár Magdolna, valamint a Debreceni Dózsa két klasszis kézilabdázója, Varga István és dr. Süvöltős Mihály, akik játszottak a Montrealban hatodik helyen végző magyar válogatottban.
A csarnok életében már akkor is főszerepet kapott a kézilabda, hiszen a megnyitón a sportiskolás fiatalok több sportágban tartott bemutatója és az Építők Hajdú Táncegyüttes fellépése mellett a fő attrakció a Debreceni Dózsa mérkőzése volt a lengyel Gwardia Opole ellen.
A létesítmény 14 évig viselte a Városi Sportcsarnok nevet, hogy aztán 1990-ben – egy évvel az 1952-es olimpián, a kötöttfogású birkózók légsúlyú versenyében olimpiai aranyat szerző Hódos Imre halála után – felvegye a legendás sportoló nevét. A debreceniek által csak „Hódosként” emlegetett arénában nyert kétszer is európai kupát a névadó szeretett klubja, a DVSC női kézilabdacsapata, s a különböző sportrendezvényeken eddig több mint kétmillió látogatója volt a létesítménynek. A kézilabdán kívül volt itt kosárlabda, röplabda és futsal-mérkőzés, rangos kispályás focitornáknak adott otthont az épület, de rendeztek ökölvívó és kick-boksz eseményeket, s pályára lépett itt magyar férfi teniszválogatott is. A szomszédos Főnix Csarnok megépülésig koncerthelyszín is volt a Hódos, fellépett itt a Gemini és a Piramis, valamint a Republic. Csarnokunk rendszeres házigazdája volt a BABAEXPO-nak, esküvői és mezőgazdasági kiállításoknak, s az elmúlt évtizedekben több tízezer végzős debreceni középiskolásra „tűzték fel” itt a szalagot.
Nagyon kevés olyan ember él városunkban, aki ne fordult volna meg legalább egyszer a csarnokban az elmúlt négy és fél évtizedben. A Hódos nagy diadaloknak és könnyes vereségeknek volt tanúja, most pedig megújulva, modernizálva várja a következő nemzedékeket.
Az augusztusi 45. „születésnap” előtt tisztelegve minden hónapban felelevenítünk néhány jeles eseményt, a csarnok, otthonunk történelméből.
