DVSC
33
:
30
Slat
DVSC
41
:
16
Miha
Eszt
24
:
30
DVSC
Valc
27
:
30
DVSC
RAPI
35
:
31
DVSC
FTC
28
:
26
DVSC
DVSC
39
:
19
LUBL
DVSC
23
:
28
FTC
DVSC
47
:
32
ZVEZ
Alba
23
:
33
DVSC
BUDU
VS
DVSC
DVSC
31
:
21
Vasas
DVSC
33
:
34
BIS
Eszt
30
:
32
DVSC
DOR
28
:
26
DVSC
DVSC
35
:
25
DKKA
DVSC
29
:
32
ESB
BUDA
21
:
26
DVSC
NEKA
17
:
36
DVSC
DVSC
30
:
36
GYŐR
DVSC
42
:
22
SZKKA
STOR
28
:
30
DVSC
DVSC
30
:
35
Metz
MKC
22
:
26
DVSC
Metz
33
:
26
DVSC
DVSC
38
:
20
KKC
DVSC
35
:
24
VÁC
DVSC
26
:
24
STOR
DVSC
29
:
35
FTC
GYŐR
30
:
31
DVSC
GYŐR
39
:
22
DVSC
ESB
39
:
30
DVSC
DVSC
33
:
15
KOZÁ
DVSC
33
:
22
Alba
DVSC
29
:
23
DOR
BIS
32
:
31
DVSC
Vasas
22
:
33
DVSC
DVSC
32
:
30
BUDU
DVSC
36
:
25
Eszt
DVSC
34
:
21
KKC
DKKA
17
:
40
DVSC
DVSC
37
:
27
BUDA
DVSC
32
:
37
ODEN
DVSC
46
:
19
NEKA
ODEN
34
:
34
DVSC
SZKKA
23
:
28
DVSC
DVSC
VS
MKC
KKC
VS
DVSC
VÁC
VS
DVSC
FTC
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
KOZÁ
VS
DVSC
Közzétéve: 2021.01.26.
Nagy nap volt a debreceni sport történetében 1976. augusztus 19-e, ekkor adták át ugyanis – a korabeli megyei napilap megfogalmazása szerint – „bensőséges avatóünnepség” keretében Debrecen új, városi sportcsarnokát.
Az esemény rangját mi sem mutatja jobban, mint, hogy azon megjelent – a teljesség igénye nélkül – dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Papp Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, Fülöp János és Magyar József, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Postás Sándor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, Molnár György, a Vasutas Szakszervezet Központi Vezetőségének titkára, Gál István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettese, Nagy Ernő, a megyei sporthivatal elnöke, s persze dr. Ács István a Debrecen Városi Tanácsának első embere.
Az ünnepségen persze képviseltették magukat a sportolók is – vagy, ahogy a korabeli Napló írta, az „olimpiások” – ott volt a montreali ötkarikás játékokon szerepelt középtávfutó, Lázár Magdolna, valamint a Debreceni Dózsa két klasszis kézilabdázója, Varga István és dr. Süvöltős Mihály, akik játszottak a Montrealban hatodik helyen végző magyar válogatottban.
A csarnok életében már akkor is főszerepet kapott a kézilabda, hiszen a megnyitón a sportiskolás fiatalok több sportágban tartott bemutatója és az Építők Hajdú Táncegyüttes fellépése mellett a fő attrakció a Debreceni Dózsa mérkőzése volt a lengyel Gwardia Opole ellen.
A létesítmény 14 évig viselte a Városi Sportcsarnok nevet, hogy aztán 1990-ben – egy évvel az 1952-es olimpián, a kötöttfogású birkózók légsúlyú versenyében olimpiai aranyat szerző Hódos Imre halála után – felvegye a legendás sportoló nevét. A debreceniek által csak „Hódosként” emlegetett arénában nyert kétszer is európai kupát a névadó szeretett klubja, a DVSC női kézilabdacsapata, s a különböző sportrendezvényeken eddig több mint kétmillió látogatója volt a létesítménynek. A kézilabdán kívül volt itt kosárlabda, röplabda és futsal-mérkőzés, rangos kispályás focitornáknak adott otthont az épület, de rendeztek ökölvívó és kick-boksz eseményeket, s pályára lépett itt magyar férfi teniszválogatott is. A szomszédos Főnix Csarnok megépülésig koncerthelyszín is volt a Hódos, fellépett itt a Gemini és a Piramis, valamint a Republic. Csarnokunk rendszeres házigazdája volt a BABAEXPO-nak, esküvői és mezőgazdasági kiállításoknak, s az elmúlt évtizedekben több tízezer végzős debreceni középiskolásra „tűzték fel” itt a szalagot.
Nagyon kevés olyan ember él városunkban, aki ne fordult volna meg legalább egyszer a csarnokban az elmúlt négy és fél évtizedben. A Hódos nagy diadaloknak és könnyes vereségeknek volt tanúja, most pedig megújulva, modernizálva várja a következő nemzedékeket.
Az augusztusi 45. „születésnap” előtt tisztelegve minden hónapban felelevenítünk néhány jeles eseményt, a csarnok, otthonunk történelméből.
