Kétszer három napot a DVSC-vel edzett a nyáron érkező válogatott jobbátlövő, Kovács Anna.

Anna utolsó Dunaújvárosban töltött hónapjaiban egyre kevesebb játéklehetőséget kapott a Kohászban, majd közös megegyezéssel fel is bontották a szerződését. Így nem volt akadálya annak, hogy a balkezes kézilabdázó két részletben hat napot Debrecenben töltsön, s együtt gyakoroljon leendő csapattársaival.

– Be kellett mutatkoznod az öltözőben?
– Ha arra gondolsz, a csapat nagy részét ismertem, de volt, akinek bemutatkoztam – válaszolta mosolyogva Kovács Anna. – Vicával és Csengével Békéscsabán játszottam együtt, a válogatottból is ismertem jó néhány embert, ellenfélként pedig mindenkivel találkoztam már a pályán.

– Hogy érezted magad Debrecenben?
– Már az első alkalommal otthon érzetem magam, nagyon pozitív volt minden.

– Triffa Áginak, Bulath Anitának vagy Oguntoye Viktóriának sem kell majd bemutatni téged júliusban, az első edzés előtt.
– Nekik biztosan nem. Bár nekem tényleg nem okoz gondot az új emberek megismerése. Az viszont tény, hogy a későbbiekben előnyt jelenthet, hogy játszottunk együtt ismerjük egymást. Mint, ahogy az is könnyebbség, hogy itt edzhettem a csapattal

– Hogy látod, mire lehet képes a DVSC a következő szezonban?
– Mindenképpen az előrelépés a cél! Jó lenne fokozatosan lépegetni felfelé, hogy odaérjünk az európai kupaszereplést érő helyek valamelyikére. Ez egy tradicionális klub, komoly hagyományokkal, nagy potenciál van a csapatban. Aztán majd a felkészülés alatt lesz látható, hogy miként alakulnak az erőviszonyok, hiszen minden klub erősít. Fontos lesz, hogy miként tudunk összecsiszolódni. Én mindenesetre hat nappal beljebb vagyok.

– Találkoztál a nyáron munkába álló Pal Oldrup Jensennel is. Milyenek voltak az első benyomásaid vele kapcsolatban?
– Jól megértettük egymást. Dolgoztam már külföldi edzőkkel, így Újvárosban Zdravko Zovkóval, míg a válogatottnál Kim Rasmussennel. Mindketten más stílust képviselnek, de megértettük egymást, s ez Pallal is így lesz. A sportban az a legfontosabb, hogy a játékos és az edző megtalálja a közös hangot. Leendő edzőnk dolgozott már Magyarországon, így ismeri a mezőnyt, a viszonyokat, s Debrecenben is eltöltött most néhány napot, így nem idegene helyre érkezik.

– Bár hosszabb ideje nem léptél pályára Kim Rasmussen meghívott a válogatott edzőtáborába, Ez egyértelműen a bizalom jele.
– Ez mindenképpen pozitív visszajelzés. Most valószínűleg csak az edzéseken leszek ott, de az elmúlt szezont nézve így is nagy dolog, hogy számít rám. De majd az új szezonban kell bizonyítanom, hogy ott a helyem a válogatottban. Mindent megteszek, hogy ez sikerüljön, s ehhez remek lesz a debreceni közeg. Nem felejtettem el kézilabdázni, és ezt be is fogom bizonyítani!

– A válogatott program után jöhet a nyaralás!
– Ezúttal a pihenés elmarad, pontosabban egy néhány napos krakkói útra redukálódik. A szünetben sem fogok leállni, igyekszem felkészülni a folytatásra, azaz a kötelező programon túl is edzeni fogok!