Íme a 2020/21-es bajnokság objektív megközelítésből, némi szubjektummal fűszerezve: 9460 kilométer buszozás, 923 lőtt, 859 kapott gól, ötödik hely a bajnokságban, ezüstérem a Magyar Kupában.

A koronavírus-járvány miatt félbeszakított 2019/20-as bajnokság után, a Hódos felújítása miatt a Főnix Csarnokban kezdte meg a felkészülést az új bajnokságra a DVSC SCHAEFFLER. Bár a játékosok a márciusi karantén után is edzettek, de a közös gyakorlásokat nem lehet pótolni, ez az első időszakban látszott a lányokon. A csapat egy hetet edzőtáborozott a NEKA balatonboglári bázisán, ahol a Ferencváros, a Győr és a DKKA ellen is játszott felkészülési meccset. A balatoni hét után hazai környezetben folytatódott a felkészülés, melynek végén a Vácot vertük 42–33-ra a Főnixben.

Élesben sajnos nem ment ilyen jól. Szeptember 4-én, két nap híján fél évvel az utolsó bajnoki után a Mosonmagyaróvár elleni hazai meccsel kezdtük a szezont és maradtunk pont nélkül (30–31). „Ez a pofon nagyot csattant”, írtuk akkor, s nem sejtettük, hamarosan még nagyobb lesz a baj! Szeptember 9-én „Arcpirító vereség” volt a címe a Kisvárda elleni idegenbeli találkozó tudósításának, így két bajnoki után a tervezett négy pont helyet nulla állt a csapat neve mellett.

A folytatásban sikerült rendezni a sorokat, legyőztük a Békéscsabát, az Érdet, a Szombathelyt és a Dunaújvárost, s ha a játék még ekkor is hagyott kívánni valót maga után, legalább a pontok gyűltek. Aztán szeptember 27-én nagyot villantot a Loki, remek teljesítménnyel 30–25-re győztük le a Siófokot – még nézők előtt.

Jött az újabb szigorítás, csak zártkapus meccseket lehetett rendezni. Pontosabban még azt sem, hiszen a járvány miatt sorra maradtak el a mérkőzések…. Nyolchetes szünet után, november 21—én, Törökországban lépett újra pályára a DVSC SCHAEFFLER, hogy egy mérkőzésen – persze, hogy a pandémia miatt nem lehetett megrendezni a tervezett két összecsapást – próbálja meg kiharcolni a csoportkörbe jutást az EHF Európa Ligában. Nem sikerült, a Kastamonu nyert 31–30-ra, s jött az újabb hosszú szünet, ezúttal az Európa-bajnokság miatt.

2020 december 30-án, 94 nap után játszott újra bajnokit a csapat, s bár sok volt a hiányzó, remekül helyt álltak a lányok Siófokon, 35–33-ra nyert a házigazda. A 2021-es folytatás a „káoszbajnokság” protokolljának megfelelően az ellenfélkeresésről szólt. A csapatok keresték maguknak az ellenfelet, mindenki azzal játszott, akivel éppen tudott. Nekünk januárra két találkozó jutott, idegenben, aztán otthon győztük le a Boglári Akadémia-SZISE együttesét, úgy tűnt, sínen van a csapat.

Aztán február 5-én jött az újabb pofon, magabiztos vezetés után kaptunk ki hazai pályán a Fehérvártól, s hogy még nagyobb legyen a baj, jött az MTK elleni döntetlen, szintén hazai környezetben, majd egy sima vereség Vácon. Némi gyógyírt jellentett, hogy a Fehérvár hazai legyőzésével bejutottunk a Magyar Kupa negyeddöntőjébe.

Amikor február utolsó napján Mosonmagyaróváron pályára léptünk, már megszületett a megállapodás, arról, hogy a meccs után Kudor Kitti veszi át a csapat irányítását Köstner Vilmostól. Vili bá’ búcsúja méltó volt a legendás mester karrierjéhez, 28–24-re nyertünk a későbbi bronzérmes otthonában.

Öt nappal később már az NB I históriájának legfiatalabb női edzője vezette győzelemre a csapatot a Kisvárda ellen, majd a Békéscsaba, a Szombathely és a Dunaújváros ellen is folytatódott a győzelmi sorozat. Közben pedig az MK negyeddöntőjében hétgólos hátrányból fordítva győztük le a Siófokot. A 41. percben még 20–13-ra vezetett a Balaton—parti együttes, végül mi nyertünk 31–27-re, azaz 18–7-re hoztuk az utolsó 19 és fél percet.

Az áprilist egy szoros meccsen zártuk a Fradi otthonában, majd legyőztük az Érdet és kikaptunk Győrben. Május 12-én az Alba-Fehérvár elleni idegenbeli sikerrel hangoltunk a szezon legfontosabb két napjára, a Magyar Kupa négyes döntőjére. A Final 4-nak május 15-16-án Veszprém adott otthont, s mi a szombati elődöntőben roppant magabiztosan vertük 28–22-re a Kisvárdát. A vasárnapi döntőben pedig a szakmát is meglepve játszottunk remek meccset a Győr ellen, a finálé első félidejében szinte végig nálunk volt az előny. A gyönyörű kupaezüst után a Fradival játszottunk egy végletekig kiélezett hazai meccset, s bár a bravúr elmaradt, újra csak elismerést kapott a DVSC SCHAEFFLER. A bajnokság hajrájára kicsit elfáradt a csapat: az MTK elleni idegenbeli meccset még sikerült megnyerni, a Váctól azonban kikaptunk hazai pályán, így odalett a negyedik hely. A Győr elleni tétnélküli zárómeccsen is akadt a lányoknak egy remek periódusa a második félidő elején, de összességében simán nyert a Hódosban az ETO.

Így 9460 kilométer buszozás után a szezon rövid mérlege: 923 lőtt és 859 kapott gól, ötödik hely az NB I-ben, ezüstérem a Magyar Kupában. A járvány miatt meglehetősen zaklatott szezonban benne volt akár a bajnoki bronz lehetősége is, de lehetett volna sokkal rosszabb is a vége. A Magyar Kupa második helye pedig olyan eredmény, amelyre okkal lehetünk büszkék!

Az évértékelő második részében következnek a szezon legjei!