Final Four, négy év után! Utoljára, 2017. április 2-án lépett pályára Magyar Kupa négyes döntőben a DVSC. Akkor a kecskeméti Messzi István Sportcsarnokban a bronzéremért játszott csapatunk a Dunaújváros ellen és 30–24-re nyertünk. A harmadik helyezett együttesből Tóvizi Petra, Vantara-Kelemen Éva és Jelena Deszpotovics 2021 május 15-én is ott volt a Kisvárda ellen benevezett keretben. Pásztor Bettina és Siska Pálma most a szabolcsi klub mezében harcolt a döntőbe jutásért. A négy évvel ezelőtt legyőzött dunaújvárosi csapatból Kovács Anna és Csapó Kyra ezúttal a DVSC SCHAEFFLER-ben játszott, s ugyancsak az újvárosiaknál sportolt akkor jelenlegi vezetőedzőnk, Kudor Kitti.

A tét nagyságának megfellelően roppant idegesen kezdett mindkét csapat. Dadogott a labda a kezekben, sok volt az elrontott támadás. Már a hetedik perc elején jártunk, amikor két Kovács Anna büntetővel 2–0-ra vezettünk. Pontos, precíz volt a védekezésünk, Csapó Kyra pedig ihletett formában védett, a Várda a tizedik percben szerezte első találatát. Továbbra is jól zárt a Loki-retesz, Vámos Petra, Hornyák Dóra és Tóvizi Petra pedig immáron akciógólokat szereztek (Dodó üres kapura a több mint 30 méterről), így a 15. percben 5–2-nél időt kért Bakó Botond. Jól találtuk meg a beállókat, Tóvizi Petra és Bordás Réka ellen sem volt ellenszere a Várdának, így a 23. percben 10–5-nél jött az újabb szabolcsi időkérés. Ennek ellenére a félidő hajrája is a miénk volt, hétgólos előnnyel térhettünk pihenőre.

A hétből pedig 130 másodperc alatt tíz lett a folytatásban: Petrus Mirtill egy szélsőziccert értékesített, Jelena Deszpotovics pedig duplázott. (17–7).  A szívós Kisvárda azonban nem adta fel, Pásztor Betti elkapta a fonalat a kapuban, csökkent a különbség. Bánfai Kíra szép góllal állította meg a Kisvárda felzárkózását, az újabb kísérletnek pedig 19–13-nál, egy négy nullás rohammal vetettünk véget, így belül a záró negyedórán újra tízzel vezettünk!

A végjátékban Ann-Cathrin Giegerich mutatott be néhány nagy védést, bár néhány hibának köszönhetően faragott hátrányából a Kisvárda, csak a különbség volt kérdéses.

Végül hat gól maradt az előnyből, kezdődhetett az ünneplés a csapatot Veszprémbe is elkísérő félszáz debreceni szurkolóval együtt: 10 év után újra Magyar Kupa-döntős a DVSC!

„A meccs eleje dadogósra sikeredett, de örülök, hogy megnyugodtunk és uralni tudtuk a meccset – mondta a boldogság pillanataiban csapatkapitányunk, Vantara-Kelemen Éva. – Büszke vagyok rá, hogy csapatként nyertük meg az elődöntőt, s szeretném megköszönni, hogy ilyen sok szurkoló kísért el minket Veszprémbe!”

DVSC SCHAEFFLER–KISVÁRDA MASTER GOOD SE 28–22 (14–7)
Veszprém Aréna, 1000 néző. V: Őri, Podzena.

DVSC: CSAPÓ KYRA – Arany 1, KOVÁCS ANNA 6 (3), TÓVIZI 2, HORNYÁK D. 3 (1), VÁMOS P. 1, Vantara-Kelemen 1. Csere: GIEGERICH (kapus), DESZPOTOVICS 5, BORDÁS 3, Petrus 2, BÁNFAI 4, Csernyánszki, Karsten, Vámosi P. Edző: Kudor Kitti.
KISVÁRDA: Mátéfi D. – Udvardi 2, Habanková 2, Szabó N. 2 (1), Dombi L. 2, Siska 1, MILOSEVIC 4. Csere: PÁSZTOR B. (kapus), Termány 2, Mészáros-Mihállfy 2, Bouti 3, Dombi K. 2, Soltész. Edző: Bakó Botond

Kiállítások: 6, ill. 14 perc
Hétméteresek: 5/4, ill. 1/1

MESTERMÉRLEG
Kudor Kitti: Nagyon boldogok vagyunk, hogy amire felkészültünk, azt a lányok megvalósították. Idegesen kezdtünk, de ebben a periódusban is jól védekeztünk és jó volt a kapusteljesítmény. Tíz perc után megnyugodtunk és egyre nagyobb távolságra kerültünk a Kisvárdától. Küzdős mérkőzésre számítottunk, tudtuk, hogy a Kisvrda nem fogja feladni. Végig koncentráltak tudtunk maradni, amikor kellett rá tudtunk tenni egy lapáttal.
Bakó Botond: Elsősorban sebességben nem tudtunk felnőni, a meccshez. Leblokkoltunk, ezáltal statikusak lettünk. Elvesztettük a párharcokat, és nem tudtunk olyan minőségű kézilabdát produkálni, mint, amit elterveztünk. A sok kihagyott helyzetünkkel és rossz lövőszázalékunkkal könnyű helyzetbe hoztuk ellenfelünket.