Alba
23
:
31
DVSC
DVSC
31
:
23
Vasas
DVSC
32
:
29
SAVE
NEKA
19
:
30
DVSC
GYŐR
35
:
23
DVSC
DVSC
31
:
19
DKKA
DVSC
26
:
36
BIET
ODEN
33
:
30
DVSC
DVSC
36
:
24
BÉKÉ
MKC
30
:
23
DVSC
DVSC
27
:
22
BUDU
DVSC
39
:
29
MTK
DVSC
31
:
24
BRES
DVSC
35
:
24
BUDA
CSMB
29
:
29
DVSC
VÁC
27
:
30
DVSC
DVSC
23
:
30
CSMB
KKC
23
:
33
DVSC
DVSC
30
:
23
KOZÁ
BRES
38
:
28
DVSC
VÁC
26
:
26
DVSC
BUDU
21
:
27
DVSC
GYŐR
25
:
23
DVSC
DVSC
22
:
35
ODEN
DVSC
21
:
24
FTC
DKKA
23
:
36
DVSC
BIET
27
:
31
DVSC
DVSC
39
:
27
Alba
DVSC
29
:
28
GYŐR
Vasas
22
:
32
DVSC
SAVE
27
:
36
DVSC
DVSC
32
:
29
NEKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
34
:
29
MKC
DVSC
28
:
29
Vipers
DKKA
28
:
38
DVSC
Vipers
VS
DVSC
BÉKÉ
25
:
32
DVSC
DVSC
VS
MKC
MTK
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
DVSC
VS
VÁC
KOZÁ
VS
DVSC
BUDA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
FTC
VS
DVSC
Közzétéve: 2018.05.31.
Ábrók Zsolt ügyvezető és Vida Gergő vezetőedző értékelte a mögöttünk hagyott hónapokat.
A 2017/18-as bajnokság előtt – csakúgy, mint az elmúlt évben – az európai kupaszereplést jelentő hely elérése volt a DVSC-TVP célja Aztán a sérüléshullámmal és edzőváltással tarkított szezon végén a kilencedik helyen zárt a csapat.
– Nagy csalódás volt számunkra az egész szezon, ezt tetőzte be az MTK elleni vesztes búcsú, úgyhogy bocsánatkéréssel tartozunk szurkolóink, támogatóink és az egész város felé – kezdte értékelését Ábrók Zsolt ügyvezető. – Pedig minden feltétel adott volt, hogy teljesítsük a csapat elé kitűzött célt, s ez akkor is igaz, ha vannak olyan dolgok, amelyek tőlünk függetlenek, amelyekre nem tudtunk reagálni. Sajnos jócskán kijutott idén a sérülésekből, de ezzel együtt borzasztó nagy csalódás volt a szereplésünk. Az okokat már hónapokkal ezelőtt elkezdtük feltárni, az a célunk, hogy egy teljesen más struktúrával, szemlélettel tudjunk nekifutni a követező bajnokságnak. A felelősség közös, mindenkinek megvan benne a része. Különösen fájó, hogy a végén lemaradtunk a nyolcadik helyről is, hiszen egy lélektani határ, ennél hátrébb semmiképpen sem szerettünk volna végezni. Az eredeti cél, az első hatba kerülés és a nemzetközi kupaindulás kivívása volt, ám futószalagon jöttek a sérülések, folyamatosan az első sorból dőltek ki játékosaink. Sokat elárul, hogy az egész szezonban egy olyan meccsünk sem volt, ahol komplett csapattal fel tudtunk volna állni! De ettől függetlenül is csalódás ez az eredmény.
A DVSC Kézilabda Kft. vezetése január elején döntött úgy, hogy Tone Tiselj helyett az ifjúsági csapatot irányító Vida Gergő veszi át a csapatot a szezon végéig, s az is kiderült, hogy a 2018/19-es bajnokság a norvég Pal Oldrup Jensennel kezdi majd el a Loki.
– A januári edzőváltást követően az utánpótlásból előre lépő Vida Gergővel egy teljesen más munka kezdődött el, s ennek megvoltak az eredményei – folytatta Ábrók Zsolt – Utólag is azt mondom, jól döntöttünk, amikor váltottunk. A csapat és az edző között megromlott a kommunikáció, s bizony meglátszik, ha egy edzőnek nincs meg a motivációja. Gergővel más jellegű munkát kezdtünk el, s a fiatal szakember olyan tapasztalatokat szerzett, ami hosszú távon a klub és az ő számára is roppant hasznos lehet. Kiderült, hogy megvannak a képességei egy ilyen volumenű feladat ellátására, s a következő időszakban Pal mellett sokat tanulhat majd másodedzőként. Gergő irányításával felgyorsultunk, jobb meccseket játszottunk, jöttek a győzelmek. Ha megvertük volna az MTK-t, akkor nyolc győzelemmel és két döntetlennel zárta volna Gergő a tavaszt, ami szerintem egy kezdő edzőtől, ilyen sérüléshullám mellett elfogadható eredmény lett volna. Ahhoz azonban nagy szerencse kellett volna, hogy elérjük az első hat hely valamelyikét. Szinte végig nem számíthattunk az előző szezon legjobbjára, Karina Jezsikavára, s Jelena Deszpotovics december végi visszatéréséig nem volt igaz balátlövőnk. Az ősszel nagyon hullámzó volt a teljesítményünk, de az EHF Kupa-meccsekre mindig összekapta magát a csapat. Így vertük ki a lengyel Lubint, s ha a Craiova ellen egy belső emberrel több áll a szakmai stáb rendelkezésére, akkor a sorozat későbbi győztesét is búcsúztathattuk volna. Ezzel bekerültünk volna a kupa csoportkörébe, amely mindenképpen előrelépés lett volna, de így ez az év elszállt. A bajnokságban több mérkőzésünk is apróságokon múlt, ha ezek másként alakulnak, akkor hat-nyolc ponttal többet szerezhettünk volna, s meglett volna az esélyünk a cél elérésére. Mi már február óta a következő szezont próbáltuk megalapozni, Pal Oldrup Jensen több alkalommal is Debrecenben járt és a felnőtt kereten kívül a teljes utánpótlást is megnézte, feltérképezte. Tanulunk ennek az évnek a hibáiból, s ennek az előnyit a következő szezonban fogjuk látni. Az elmúlt években többször említettem, hogy nem tudunk magyar játékost igazolni, most tört meg ez a jég. A következő bajnokságban hét helyett négy külföldi kézilabdázónk lesz, s négy év után először fordul elő, hogy nem igazolunk új légióst. Fiatal csapatunk lesz, a célok pedig nem változtak, jövőre is nemzetközi kupaszereplést érő helyre szeretnénk odaérni!
Vida Gergő januárban az ificsapat mellől érkezett a felnőttek kispadjára, s nem vallott szégyent a „mélyvízben” sem.
– A legfontosabbnak azt láttam, hogy gyorsítsuk a csapat játékát, s ez sikerült is, hiszen indításból jóval eredményesebbek voltunk – mondta Vida Gergő. – Eredményesebb lett a beállós játékunk, ezen a poszton mindig akadt jó formában levő, jól teljesítő kézilabdázó. A védekezésünk is sokat fejlődött, igaz hátul éppen az MTK elleni záró meccsen voltunk gyengébbek az elvárhatónál. Sajnos az eredményekben elmaradtunk attól, amit vártam, s erre a sok sérülés sem jelent mentséget. Siófokon, valamint a Dunaújváros és a Kisvárda elleni hazai meccseken jó játszottunk, kevés hiányzott a bravúrhoz. A Békéscsaba elleni idegenbeli találkozón pedig tökéletesen viszont láttam, azt, amire felkészítettem a csapatot. Az utánpótlásból érkeztem, s tudtam, hogy a felnőtt játékosokkal való munka sokkal összetettebb. Hasznos, tanulságos hónapokat töltöttem a csapattal, egészen másként látom a világot, mint a kinevezésem előtt, érettebb edzőként folytathatom a pályafutásomat.
