Hornyák Dóra kilenc év után léphet pályára újra Loki mezben.

Fotó: Czeglédi Zsolt

Micsoda bemutatkozás volt! Egy kislány történelmet írt, amikor 2006. szeptember 16-án pályára lépett a DVSC–Vasas felnőtt NB I-es meccsen. Hornyák Dóra 14 éves, 7 hónapos és 23 napos volt, amikor debütált a felnőtt élvonalban, nála ifjabban sem előtte, sem azóta nem játszottak ilyen magas szinten. Ráadásul a debütálás nem afféle élményszerzés volt a „nagyok” között. Dodó nem sokkal azután, hogy a hajrában lehetőséget kapott betört az angyalföldi védők között és hétméterest harcolt ki, majd később gólt is szerzett.

„Pontosan nem emlékszem a meccsre, annyi maradt meg bennem, hogy beálltam, és hogy rettenetesen izgultam” – beszélt majd másfél évtized távlatából a bemutatkozásról Dodó.

Hogy jobban fel tudjuk idézni, mi is történt, megkerestük a Nemzeti Sport négy nappal a találkozó után megjelent számát, ahol így nyilatkozott az ifjú tehetség.
„Lejátszottuk a Vasas elleni ifimeccset, amikor Varga József szólt, hogy a felnőttkeretnek is tagja vagyok. Szívesen lemondtam volna erről a lehetőségről, hiszen Szűcs Gabriella a nagymamája halála miatt nem játszott, de ha így alakult, megpróbáltam bizonyítani. Nem is volt időm feldolgozni, mi történik velem. Ott voltam a többiek között, aztán a hajrában szóltak, hogy én jövök…”

Nemzeti Sport 2006. szeptember 20. / (www.arcanum.hu)

A nádudvari származású kislány hamar alapember lett a DVSC-ben, tagja volt a 2010-ben és 2011-ben ezüstérmes Lokinak és a BL-csoportkörébe jutó együttesnek. Még 20 éves sem volt, amikor 2011 őszén a klub anyagi nehézségei miatt távozott, de így is 147 tétmeccset (ebből 112 bajnoki) játszott piros-fehérben.

Hosszú utat járt be Dodó a kilenc éve alatt, míg Debrecentől-Debrecenig jutott. Először Veszprémben játszott egy szezont, majd kettőt Győrben – mindkétszer BL-t, bajnokságot és Magyar Kupát nyert az ETO-val. Egyéves váci kitérő után 2015-ben lett a Ferencváros játékosa, innen tért vissza a Lokihoz. Időközben 2019-ben édesanya lett,május 26-án megszületett kisfia, Bendegúz.
„Valahol tudtam, hogy vissza fog vezetni az utam Debrecenbe – mondta Dóra, aki férjével és kisfiával le is telepedett a városban. – Évek óta benne volt a pakliban a hazatérés lehetősége, vágytam is rá, s most nagyon örülök, hogy újra itt vagyok. A szüleim Nádudvaron élnek, az elmúlt években nagyon sokat utaztak azért, hogy találkozhassunk, féltettük őket, jobb, hogy itt vagyunk a közelben. Jó csapatba kerültem, s azon leszek, hogy minél sikeresebbek legyünk a DVSC-vel.”

Dodó számára nem volt ismeretlen a Hódos, de a csapattársaknak sem kellett hosszasan bemutatkoznia. Persze furcsaság azért akadt…
„A legtöbb játékost ismertem, ám mindenkivel hamar megtaláltam a közös hangot – folytatta Hornyák Dóra, aki a Fradi engedélyével már Debrecenben edz. – Az egy kicsit furcsa volt, amikor a lányok körülöttem arról beszélgettek, hogy milyen lett az érettségijük. Megpróbálok segíteni a fiataloknak, de ilyen feladatom még nem volt az eddigi pályafutásom során, ebbe is bele kell rázódni. Kedvesek, aranyosak a tizenévesek és ami a legfontosabb: van bennük ambíció, szeretnek dolgozni, örülök, ha elfogadják, amit mondok nekik. Nagyon odafigyelek arra, hogy rendben legyek, sokat gyógytornázok, szem előtt tartom az apró dolgokat is.”

A következő szezonról is kérdeztük a visszatérő 25-szörös válogatott játékost.
„A legfontosabb, hogy kezdődjön el normálisan a felkészülés, hiszen a kialakult helyzet miatt nagy volt a bizonytalanság az elmúlt hónapokban és ez senkinek sem jó – vélekedett Dodó. – Az erőnlétre odafigyeltünk, de kiestünk a napi ritmusból. Jó, hogy lehet újra közösen edzeni, hiányzott a kézilabda. A bajnokságban nem szabad megijedni a nagycsapatoktól, úgy érzem csapatként bravúrokra is képesek lehetünk!”

A cikk az Arcanum adatbázisa (adt.arcanum.hu) segítségével készült.