Bronzérem a bajnokságban, ezüst a Magyar Kupában, továbbjutás a BL-csoportból. Tömören így foglalhatjuk össze a 2025/26-os szezon eredményeit. Három részben elevenítjük fel az eseményeket, a második részben a Magyar Kupa ezüstérem történetéről olvashatnak.

A Bajnokok Ligája-szereplésnek köszönhetően kedvező helyzetből vághattunk neki a 2025/26-os Magyar Kupa sorozatnak. A három BL-ben érdekelt csapatnak, csak a negyeddöntőben kellett csatlakoznia az MK mezőnyéhez, ráadásul a kiírás szerint nem játszhatott egymás ellen a Fradi, a Győr és a Debrecen. 
Így a Kisvárda ellen kellett kivívni a Final Four-ba jutást, ráadásul hazai pályán. A március 11-én lejátszott meccsen nem sokáig voltak nyitott kérdések, a tartalékos vendégek hamar kapituláltak, így folyamatosan nőtt a debreceni előny. Az első harminc perc után kilencgólos volt a különbség (18–9), a vége 34–20 lett. Betalált minden pályára lépő mezőnyjátékos, könnyedén jutott be a négyes döntőbe a DVSC SCHAEFFLER.
A május első hétvégéjén megrendezett Final Four-nak immár hagyományosan Tatabánya volt a házigazdája. A sorsolás ismét kegyes volt hozzánk, hiszen az egyik ágon Fradi–Győr elődöntőt rendeztek, számunkra pedig a Mosonmagyaróvár legyőzése jelenthette a fináléba kerülést.
Oceane Sercien-Ugolin izomsérülése miatt nem játszhatott Tatabányán, Szabó Nina keresztszalagja pedig az Odense elleni BL nyolcaddöntő visszavágóján szakadt el, így nem volt túl hosszú a kispad.
Két gyors mosonmagyaróvári góllal indult a csata, de gyorsan egyenlítettünk, 7–7 után pedig egy négy nullás rohammal állva hagytuk ellenfelünket. Ettől kezdve hullámzó üldözőversennyé vált a mérkőzés: felzárkózott a Móvár, elléptünk, újabb MKC kapaszkodás, újabb remek Loki-széria. A végjátékhoz közelítve már látszott, hogy meglesz a döntő, az örömünk mégsem lehetett teljes, hiszen Jovovics Jovana egy durva szabálytalanság következményeként súlyos vállsérülést szenvedett. (Akkor még csak sejtettük, azóta bizonyossá vált, hogy műtét és féléves kihagyás vár Jovira.) Azért persze megünnepelte a csapat a döntőbe jutást, amikor este tíz óra magasságában nekikezdett a vacsorának tatai szálláshelyén. 
Másnap pedig következett a döntő, a másik oldalon a BL-címvédő Győri Audi ETO KC várt a csonka debreceni csapatra. Arra a csapatra, amely elszántan vetette magát harcba, s amíg erővel bírta, nagy csatára késztette a győrieket. Félidőben 16–14-re vezetett a Rába-parti együttes, amely a második félidő elején bő tíz perc alatt eldöntötte a finálé sorsát. Nekünk maradt az ezüstérem, amelyre okkal lehettünk büszkék.

NŐI MAGYAR KUPA NÉGYES DÖNTŐ, DÖNTŐ
GYŐRI AUI ETO KC–DVSC SCHAEFFLER 37–26 (16–14)
Tatabánya, 2424 néző. V: Hargitai, Markó
GYŐR: SAKO – Hovden 2, HOUSHEER 10 (6), Elver 2, DULFER 1, Stanko 3, VAN WETERING 8. Csere: Szemerey (kapus), Breistöl, V. Kristiansen, Lagerquist, K. JÖRGENSEN 4 (1), De Paula 3, Hagman 2, Fodor Cs., Dahl 2. Edző: Per Johansson
DVSC: Ryde – TOUBLANC 9 (6), Hámori 4, Tóvizi 2, Thorleifsdóttir 2, CSERNYÁNSZKI 4 (1), Petrus 2. Csere: Placzek (kapus), Hornyák D., Ivancok-Soltic 1, Grosch 1, Vámos M. 1, Juhász Kata, Baranyi. Edző: Szilágyi Zoltán
Az eredmény alakulása:  8. p.: 3–4. 14. p.: 7–4. 21. p.: 11–8. 26. p.: 13–12. 28. p.: 16–12. 35. p.: 20–16. 41. p.: 26–18. 47. p.: 31–20. 55. p.: 33–24. 58. p.: 37–24
Kiállítások: 12, ill. 4 perc
Hétméteresek: 7/7, ill. 8/7

MESTERMÉRLEG:
Per Johansson: Tudom, hogy mennyit jelent a szurkolóknak és a klubnak ez a győzelem, én is boldog vagyok, hogy sikerült ebben a sorozatban is sikert aratni. Nem voltam elégedett az első félidővel, nem voltunk elég élesek, de ragaszkodtunk a tervhez és a másodikban már eredményesebbek voltunk. A védekezésünk javult, jöttek a labdaszerzések, azokból pedig a könnyű gólok.
Szilágyi Zoltán: Van bennem némi hiányérzet, mert úgy érzem, több volt ebben a meccsben. A második félidő elején rengeteg ziccert hagytunk ki és ez meg is pecsételte a sorsunkat. Ugyanakkor nagyon büszke vagyok a lányok teljesítményére, hiszen a nehézségeink ellenére nagyot küzdöttünk a két nap alatt és végeredményben elértük a célunkat, hiszen érmet szereztünk a Magyar Kupában, méghozzá ezüstöt.