DVSC
33
:
30
Slat
DVSC
41
:
16
Miha
Eszt
24
:
30
DVSC
Valc
27
:
30
DVSC
RAPI
35
:
31
DVSC
FTC
28
:
26
DVSC
DVSC
39
:
19
LUBL
DVSC
23
:
28
FTC
DVSC
47
:
32
ZVEZ
Alba
23
:
33
DVSC
BUDU
VS
DVSC
DVSC
31
:
21
Vasas
DVSC
VS
BIS
Eszt
VS
DVSC
DOR
VS
DVSC
DVSC
VS
DKKA
DVSC
VS
ESB
BUDA
VS
DVSC
NEKA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
DVSC
VS
SZKKA
STOR
VS
DVSC
DVSC
VS
Metz
MKC
VS
DVSC
Metz
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
Közzétéve: 2020.07.06.
Tóvizi Petra édesapja, Tóvizi Krisztián is kiváló kézilabdázó volt, s lányához hasonlóan szerepelt vb-aranyérmes csapatban, 1997-ben, Nyíregyházán lett főiskolás világbajnok.
Petra, aki 2018-ban Debrecenben nyert junior vb-t a Golovin Vlagyimir által irányított magyar válogatottal hamar eldöntötte, hogy kézilabdázó lesz. Ám, mint az alábbiakból kiderül, a DVSC SCHAEFFLER játékosa nem szülői nyomásra választotta édesapja sportágát. Sőt…
„Biztos, hogy apukámnak is része volt abban, hogy kézilabdázó lettem, de nem tereltek ebbe az irányba – emlékezett Petra a kezdetekre. – Akadt olyan időszak is az életemben, amikor azt szerették volna, ha kipróbálok egy másik sportágat, mert kiskoromban nem voltam túl ügyes a kézilabdapályán.”
Mindezt az elfogultsággal nem vádolható apuka is alátámasztja.
„Petra borzasztó ügyetlen volt, de nagyon szerette a közösséget, jól érezte magát a csapatban – idézi fel a múltat Tóvizi Krisztián. – Mondogattuk neki, hogy próbálja meg a röplabdát, az is szép sportág, nem hallgatott ránk. A lényeg egyébként az volt, hogy sportoljon. Először úszott, utána jött a kézilabda. Fontosnak éreztük, hogy egy csapathoz tartozzon, hiszen ez sok mindenre megtanít. Alkalmazkodni kell, felelősséget vállalni. Nagyon sokáig nem találták a helyét, talán azért, mert a dobómozdulata nem volt jó és ez átlövőként elég nagy hátrány.”
Aztán egycsapásra megváltozott minden. A saját maga és édesapja által is „nem túl ügyesként” aposztrofált játékos új posztra került…
„Márián Blanka találta ki, hogy beállós legyek – vette vissza a szót Petra. – Valószínűleg annyi galibát okoztam kint, hogy úgy gondolta a falban talán hasznosabb lehetek. Korábban, a gyerekbajnokságban annak örültem, hogy a három periódusra osztott meccseken mindenkinek játszani kellett legalább egy harmadot, így legalább pályára kerültem. Beállósként aztán megváltozott minden…”
A történet régi, de az apuka is ugyanúgy emlékszik…
„Említettem, hogy nem találták Petra helyét, aztán Blanka kipróbálta beállósként – így Tóvizi Krisztián. – Valószínűleg úgy gondolta, hogy itt nem tesz annyi kárt. Aztán hamarosan kiderült, hogy ezen a poszton a fizikai erejét sokkal jobban tudja hasznosítani, s itt nincs akkora jelentősége a megfelelően kivitelezett dobásnak. Amikor felkerült az ifibe, már a védekezésből és támadásból is kezdte sokkal jobban kivenni a részét. A fordulópontot valószínűleg egy kiélezett végjátékot hozó ifjúsági meccs jelentette. Döntetlennél, az utolsó percben időt kért Győrvári Viktor és azt mondta, a végjátékot bízzuk rá az irányítóra és a beállósra. Összejött, ő pedig nagyon büszke volt erre. De összességében elmondhatom, hogy amit Petra elért, azt a kitartásának, a szorgalmának és az akaraterejének köszönheti. Olyan lányok morzsolódtak le, akiket tizenegy-tizenkét éves korban sokkal tehetségesebbnek tartottak nála.”
Mennyit segítenek egy kézilabdázó édesapa tanácsai és számít-e, hogy a szülők ott vannak a meccsen? Erről is kérdeztük Petrát.
„Nekem nagyon sokat segítettek apa tanácsai – mondta gondolkodás nélkül a DVSC SCHAEFFLER válogatott beállósa. – A mai napig minden meccs után elmondja a véleményét, mit látott, mit csináltam jól vagy rosszul és ami a legfontosabb, nem elfogult. Mindig tudtam, hogy segíteni akar a tanácsaival akkor is, ha rosszul játszottam. Mindig fontos lesz számomra a véleménye! Az elején, amikor nem voltam ügyes, akkor nem szerettem, ha ott vannak a meccsemen, de most már az zavar, ha hiányoznak a lelátóról”
Érheti-e egy szülőt nagyobb élmény annál, amikor a lánya a teltházas Főnix Csarnokban lesz junior világbajnok?
„Fantasztikus volt átélni azt a vébét, a döntő után pedig nagyon sokan gratuláltak, régi szolnoki csapattársaim hívtak a meghatottságtól sírva – folytatta Tóvizi Krisztián. – Nagyon régóta benne vagyok a sportban, tudom, hogy érhetik az embert csalódások is. Petra akkor is a mi lányunk, ha győz és akkor is, ha veszít. A csalódásokat tudni kell kezelni, túl kell lenni rajtuk. Azt mindig megköveteltük, hogy amit csinál, azt száz százalékosan csinálja. Ha edzés van, akkor edzés van, nincs kibúvó. A mai napig azt sulykolom, hogy gyengén játszani lehet, szívtelenül soha. Ha meccs után belenéz a tükörbe és nem akarja szemen köpni magát, akkor megtett mindent!”
De vajon Petra emlékszik-e apukája valamelyik mérkőzésére?
„Még nagyon kicsi voltam, többnyire rohangáltam a csarnokban. Egy dolog maradt meg bennem nagyon élesen: egyszer aput egy meccsen orrba vágták, mi pedig az öcsémmel, Tamással kiabáltuk, hogy ne bántsd az apukánkat!”
B. A.
Tudta-e, hogy…
…Tóvizi Petra öccse, Tamás is tehetséges, korosztályos válogatott kézilabdázó, jelenleg a Balatonfüred játékosa…
… a 2018-ban vb-aranyérmes magyar női junior válogatott szövetségi edzője, Golovin Vlagyimir Szolnokon Tóvizi Krisztián csapattársa volt…
… akad egy edző, aki apát és lányát is irányította: Köstner Vilmos.