DVSC
33
:
32
Eszt
FTC
30
:
28
DVSC
DVSC
32
:
26
BÉKÉ
BUDU
34
:
32
FTC
DVSC
23
:
25
Vipers
DVSC
28
:
31
FTC
Vipers
27
:
28
BUDU
DVSC
28
:
23
POD
Vasas
24
:
39
DVSC
DVSC
28
:
34
Eszt
MTK
30
:
38
DVSC
DVSC
32
:
20
SZKKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
26
:
26
FTC
Alba
27
:
32
DVSC
DVSC
28
:
28
BUDA
Valc
33
:
31
DVSC
MKC
29
:
31
DVSC
DVSC
28
:
31
Valc
MTK
VS
DVSC
DVSC
VS
BÉKÉ
DKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
VÁC
VS
DVSC
DVSC
VS
Vasas
Eszt
VS
DVSC
DVSC
VS
MTK
SZKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
FTC
VS
DVSC
DVSC
VS
Alba
BUDA
VS
DVSC
DVSC
VS
MKC
BÉKÉ
VS
DVSC
DVSC
VS
DKKA
KKC
VS
DVSC
DVSC
VS
VÁC
Közzétéve: 2021.01.26.
Nagy nap volt a debreceni sport történetében 1976. augusztus 19-e, ekkor adták át ugyanis – a korabeli megyei napilap megfogalmazása szerint – „bensőséges avatóünnepség” keretében Debrecen új, városi sportcsarnokát.
Az esemény rangját mi sem mutatja jobban, mint, hogy azon megjelent – a teljesség igénye nélkül – dr. Beckl Sándor államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Papp Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, Fülöp János és Magyar József, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Postás Sándor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, Molnár György, a Vasutas Szakszervezet Központi Vezetőségének titkára, Gál István, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettese, Nagy Ernő, a megyei sporthivatal elnöke, s persze dr. Ács István a Debrecen Városi Tanácsának első embere.
Az ünnepségen persze képviseltették magukat a sportolók is – vagy, ahogy a korabeli Napló írta, az „olimpiások” – ott volt a montreali ötkarikás játékokon szerepelt középtávfutó, Lázár Magdolna, valamint a Debreceni Dózsa két klasszis kézilabdázója, Varga István és dr. Süvöltős Mihály, akik játszottak a Montrealban hatodik helyen végző magyar válogatottban.
A csarnok életében már akkor is főszerepet kapott a kézilabda, hiszen a megnyitón a sportiskolás fiatalok több sportágban tartott bemutatója és az Építők Hajdú Táncegyüttes fellépése mellett a fő attrakció a Debreceni Dózsa mérkőzése volt a lengyel Gwardia Opole ellen.
A létesítmény 14 évig viselte a Városi Sportcsarnok nevet, hogy aztán 1990-ben – egy évvel az 1952-es olimpián, a kötöttfogású birkózók légsúlyú versenyében olimpiai aranyat szerző Hódos Imre halála után – felvegye a legendás sportoló nevét. A debreceniek által csak „Hódosként” emlegetett arénában nyert kétszer is európai kupát a névadó szeretett klubja, a DVSC női kézilabdacsapata, s a különböző sportrendezvényeken eddig több mint kétmillió látogatója volt a létesítménynek. A kézilabdán kívül volt itt kosárlabda, röplabda és futsal-mérkőzés, rangos kispályás focitornáknak adott otthont az épület, de rendeztek ökölvívó és kick-boksz eseményeket, s pályára lépett itt magyar férfi teniszválogatott is. A szomszédos Főnix Csarnok megépülésig koncerthelyszín is volt a Hódos, fellépett itt a Gemini és a Piramis, valamint a Republic. Csarnokunk rendszeres házigazdája volt a BABAEXPO-nak, esküvői és mezőgazdasági kiállításoknak, s az elmúlt évtizedekben több tízezer végzős debreceni középiskolásra „tűzték fel” itt a szalagot.
Nagyon kevés olyan ember él városunkban, aki ne fordult volna meg legalább egyszer a csarnokban az elmúlt négy és fél évtizedben. A Hódos nagy diadaloknak és könnyes vereségeknek volt tanúja, most pedig megújulva, modernizálva várja a következő nemzedékeket.
Az augusztusi 45. „születésnap” előtt tisztelegve minden hónapban felelevenítünk néhány jeles eseményt, a csarnok, otthonunk történelméből.
