DVSC
33
:
32
Eszt
FTC
30
:
28
DVSC
DVSC
32
:
26
BÉKÉ
BUDU
34
:
32
FTC
DVSC
23
:
25
Vipers
DVSC
28
:
31
FTC
Vipers
27
:
28
BUDU
DVSC
28
:
23
POD
Vasas
24
:
39
DVSC
DVSC
28
:
34
Eszt
MTK
30
:
38
DVSC
DVSC
32
:
20
SZKKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
26
:
26
FTC
Alba
27
:
32
DVSC
DVSC
28
:
28
BUDA
Valc
33
:
31
DVSC
MKC
29
:
31
DVSC
DVSC
28
:
31
Valc
MTK
VS
DVSC
DVSC
VS
BÉKÉ
DKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
VÁC
VS
DVSC
DVSC
VS
Vasas
Eszt
VS
DVSC
DVSC
VS
MTK
SZKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
FTC
VS
DVSC
DVSC
VS
Alba
BUDA
VS
DVSC
DVSC
VS
MKC
BÉKÉ
VS
DVSC
DVSC
VS
DKKA
KKC
VS
DVSC
DVSC
VS
VÁC
Közzétéve: 2023.06.09.
A novemberi Eb után kőkemény időszak várt a csapatra. Az Európa Ligában hiába szereztünk nyolc pontot, nem jutottunk tovább a csoportból, a Fradi elleni idegenbeli pontszerzés viszont bravúr volt a javából!
Novemberben, a szlovén, észak-macedón, montenegrói közös rendezésű Európa-bajnokságon hat játékosunk (Vámos Petra, Bordás Réka, Hornyák Dóra, Füzi-Tóvizi Petra, Kácsor Gréta és Töpfner Alexandra) szerepelt a magyar keretben, így gyakorlatilag kiürült a DVSC SCHAEFFLER öltözője. Amíg zajlott a kontinenstorna, kiderült, hogy fehérorosz légiósunk, Karina Jezsikava anyai örömök előtt áll, így rá természetesen nem számíthatott a debreceni szakmai stáb a folytatásban. Karina pótlására Budaörsről érkezett a szerb-magyar kettős állampolgárságú Jovovics Jovana, akit néhány hét alatt próbált meg beépíteni a csapatba Szilágyi Zoltán.
Egyértelmű volt, hogy a bajnokság folytatása után a klub történetének egyik legsűrűbb időszaka vár a lányokra, hiszen a hazai pontvadászat mellett január elején elkezdődött az EHF Európa Liga csoportköre. A 2022-es esztendő utolsó hónapjában még „csak” NB I-es mérkőzések vártak a Lokira. December 3-án, az MTK otthonában tért vissza a tétmeccsek útjára a csapat, s bár a második félidő derekán öt góllal is vezettünk, végül csak Vámos Petra utolsó másodperces góljával szereztük meg a két pontot (28–29). December 14-én következett a siófoki túra, s számunkra nagyon rosszul kezdődött a mérkőzés, hiszen Hornyák Dóra már az első percben megsérült, csapatkapitányunknak elszakadt a keresztszalagja, így az egész szezonra elveszítettük őt. Ennek ellenére remek első félidőt produkáltunk, 18–10-re vezettünk a szünetben. A folytatásban is mi szereztük az első gólt, már kilenc egységnyi volt a két csapat között a különbség, amikor egyszerűen elvesztettük a fonalat. Kimaradtak a ziccerek, hibáztunk védekezésben, buta kiállításokat szedtünk össze. Az addig tétova házigazdák kezdték elhinni, hogy van visszaút a meccsbe. Amikor pedig közeledtek, vérszemet kaptak, s innen már nem volt visszaút. Kikaptunk 28–26-ra, elvesztettük Hornyák Dodót, három nappal később pedig a Vácot fogadtuk a Hódosban…
A szezon egyik kulcsmeccsén a 40. percig tökéletesen működött a gépezet, 26–18-ra vezettünk, amikor újra jött egy rövidzárlat. Kapkodás, hibák, éledező rivális, mindezek együtt azt jelentették, hogy rohamosan fogyott az előny, amelyből egygólnyi azért megmaradt, 34–33-ra nyertünk. A két pont volt a legfontosabb…
Karácsony előtt két nappal a NEKA otthonában volt jelenésünk, s ha nem is jó játékkal, de nyertünk 27–23-ra. Az óesztendő utolsó előtti napján a Győrt fogadtuk a Hódosban, s nagyon közel voltunk a bravúrhoz. Nem csak rajtunk múlt, hogy a végén a győriek örülhettek (30–31). Az ETO ellen mutatott játék a vereség ellenére bíztató volt az EL-csoportkör rajtja előtt…
Január 7-én, hazai pályán, a későbbi döntős dán Nyköbing ellen kezdtük meg az Európa Liga csoportkörét, s egy végletekig kiélezett meccsen nyertünk 28–27-re, ám ezen a találkozón megsérült Jovovics Jovana könyöke, így őt is hónapokra elveszítettük….
Majd következett a szezon legnagyobb dobása. Négy nappal a dánok elleni győzelem után pontot szereztünk az Elek Gyula Arénában, a Ferencváros otthonában. Újabb négy nap, és Kaproncán, több mint száz Loki-szurkoló előtt két pontot szereztünk az EL-ben (20–26), így két kör után szászszázalékos teljesítménnyel álltunk a C-csoportban. A harmadik fordulóban, a Sola otthonában is szerezhettünk volna pontot, ám a végjátékot elrontottuk, így a norvégok örülhettek (30–25). Következett egy szusszanásnyi szünet az Európa Ligában, így január utolsó hetében játszottunk két hazai bajnokit. Legyőztük a Békéscsabát, majd a Kisvárdát. Február első szombatján visszavágtunk a Solának a Hódosban (25–21).
A Nyköbing elleni idegenbeli meccsre rossz előjelekkel utaztunk, hiszen Bordás Réka bokasérülése miatt nem tarthatott a csapattal, így esélyünk sem volt a későbbi finalista ellen. A szezon legnagyobb vereségébe szaladtunk bele Dániában (34–22).
Sajnos a zárófordulóban a Podravka elleni hazai meccsnek már nem volt tétje, hiszen a Sola–Nyköbing meccsen olyan eredmény született, amelynek köszönhetően a két északi együttes kéz a kézben besétált a negyeddöntőbe. Így a horvátok elleni 32–31-es győzelem után azt konstatálhattuk, hogy hiába szeretünk nyolc pontot, nem folytathattuk szereplésünket a második számú európai kupasorozatban. Ilyenre korábban soha nem volt példa a sorozat történetében.
