DVSC
33
:
30
Slat
DVSC
41
:
16
Miha
Eszt
24
:
30
DVSC
Valc
27
:
30
DVSC
RAPI
35
:
31
DVSC
FTC
28
:
26
DVSC
DVSC
39
:
19
LUBL
DVSC
23
:
28
FTC
DVSC
47
:
32
ZVEZ
Alba
23
:
33
DVSC
BUDU
VS
DVSC
DVSC
VS
Vasas
DVSC
VS
BIS
Eszt
VS
DVSC
DOR
VS
DVSC
DVSC
VS
DKKA
DVSC
VS
ESB
BUDA
VS
DVSC
NEKA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
DVSC
VS
SZKKA
STOR
VS
DVSC
DVSC
VS
Metz
MKC
VS
DVSC
Metz
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
Közzétéve: 2022.02.07.
Félútnál tart az NB I-es mezőny a 2021/22-es szezonban, a DVSC SCHAEFFLER a harmadik helyről kezdi meg a második szakaszt. Az első 13 forduló tapasztalatairól beszélgettünk vezetőedzőnkkel, Szilágyi Zoltánnal.
Meglehetősen speciális volt a tavaly nyári felkészülés, hiszen hosszú ideig hiányoztak a felnőtt és korosztályos válogatottak.
Ehhez jött a második héten Kovács Anna sérülése, így kulcsembereink közül sokan hiányoztak. Ráadásul a belső posztokon több változás is volt a keretben, így jó lett volna a több közös gyakorlás. Ezzel együtt úgy érzem, jól sikerült a felkészülésünk.
A gondok ellenére öt győzelemmel kezdtük a bajnokságot, úgy, hogy közben legyőztük két közvetlen riválisunkat.
A játékunk nem volt mindig tökéletes, de az eredményekkel elégedettek lehettünk. Érdekes, de többször is előfordult, hogy a szoros első félidőt követően szünet után nyolc-tíz góllal tudtunk nyerni. Sokszor volt hiányérzetünk, úgy érzetük, hogy több volt ebben a meccsben, miközben, ha úgy alakul a találkozó, hogy a szünetben vezetünk magabiztosan és ezt megtartjuk a folytatásban, akkor más lett volna a szájíz. A dolog pozitív oldala, hogy ha a szünet után őröljük fel az ellenfelet, az azt jelenti, hogy jó a csapat erőnléte.
Játékban a Mosonmagyaróvár elleni hazai győzelem és a vereség ellenére a Fradi elleni idegenbeli meccsen tejesített legjobban a csapat.
Igen, ez egyértelműen így van! Erre az időszakra összeállt a csapat, Kovács Anna is visszatért, ami nem csak a jelenléte miatt volt fontos, hanem többen lettünk, több lett a variációs lehetőség, megoszlottak a terhek.
Utána viszont jött egy komolyabb hullámvölgy, amelynek első jelei már az Érd elleni hazai meccsen látszottak.
A Fradi meccs után volt egy hosszabb válogatott szünet, s ez kizökkentette a játékosokat a megszokott ritmusból Szerencsételen volt, hogy a pénteki Érd elleni meccs előtt, csütörtökön tértek vissza a játékosaink. Ettől függedtelenül mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy azt a mérkőzést sokkal magabiztosabban meg kellett volna nyernünk. Ott már látszott, hogy nem találunk vissza ahhoz a formához, amit felépítettünk. Majd jött egy nagyon fájó vereség az MTK otthonában, ahol egy legalább kétszer megnyert meccsen maradtunk pont nélkül. Itt, ellentétben a szezon eleji formánkkal éppen a végjátékban bizonytalanodtunk el. Elkezdtünk kudarckerülően játszani, nem vállaltuk fel a felelősséget, ennek lett a vége vereség, ami egyértelműen törést hozott. Sajnos mindez éppen az Európa Liga selejtező előtt történt, a Magura Cisnadie elleni hazai meccsen is ugyanezek jellemezték a csapatot. A két európai kupameccs között a Dunaújváros elleni hazai meccsünkön jól kézilabdáztunk, dinamikáját, lendületét tekintve ez volt az egyik legjobb produkciónk. A román csapat ellen pont ez a felszabadult játék hiányzott, amit a Dunaújváros ellen jól csináltunk. Az erdélyi visszavágót sajnos nagyon rosszul kezdtük, támadójátékban és védekezésben is mélyen tudásunk alatt tejesítettünk, s abból a gödörből nem tudtunk kijönni. Pedig megvolt a lehetőségünk a felzárkózásra, de a kulcspillanatokban ziccereket hibáztunk, bizonytalanok voltunk.
A decemberi bajnoki szünetben is sokan hiányoztak.
Nem tudtuk azt a munkát elvégezni, amit szerettünk volna, hiszen a négy vébén szereplő játékosunk mellett is akadtak betegségek, sérülések.
Januárban pedig egy új bajnokság kezdődött, amelyben eddig sokszor a covid-tesztek állították össze a csapatok meccskeretét, Mennyire volt nehéz ehhez alkalmazkodni?
Ez a probléma minden csapatot utolért, s bizony nagyon nem mindegy, hogy kit mikor, milyen meccsek előtt és milyen játékosokat ér utol. Az eredményeket tekintve jól jöttünk ki ebből a periódusból, hiszen előbb idegenben győztük le félcsapatnyi hiányzóval a komplett Siófokot, s két pontot szereztünk a Vasas ellen is. Igaz ezen a meccsen nem lehettünk büszkék a játékunkra. Azt minden csapatnál látom, hogy nagyon nehéz visszajönni a fertőzés után, sok játékosnál hetek telnek el, míg eléri a betegséget megelőző erőnlétét formáját.
Féltávnál a harmadik helyen állunk, ennyi pontot több mint tíz éve szerzett a DVSC a bajnokság ezen szakaszában. Mit vársz a folytatástól?
Eddig nem játszottunk mindig jól, de visszaigazolásként elég, ha ránézünk a tabellára. Nagyon nehéz lesz a folytatás, még messze vagyunk a céltól, de a kezünkben van a sorsunk irányítása. Nem tudjuk, hogy a covidból visszatérők milyen formában vannak, az majd csak élesben derül ki. A második kört a Kisvárda otthonában kezdjük és nagyon nehéz meccsre számítok. Ellenük akkor tudunk jól játszani, ha jól védekezünk, s ebből gyors gólokat tudunk szerezni. Ha ez nem sikerült, akkor szenvedős hatvan perc áll előttünk.
Közel vagyunk a bronzéremhez?
Abban a pozícióban, ahol most vagyunk, csak magunkat okolhatjuk, ha lecsúszunk a harmadik helyről. De nem is szeretnénk ezzel foglalkozni, meccsről-meccsre kell haladnunk a célunk felé!