DVSC
33
:
32
Eszt
FTC
30
:
28
DVSC
DVSC
32
:
26
BÉKÉ
BUDU
34
:
32
FTC
DVSC
23
:
25
Vipers
DVSC
28
:
31
FTC
Vipers
27
:
28
BUDU
DVSC
28
:
23
POD
Vasas
24
:
39
DVSC
DVSC
28
:
34
Eszt
MTK
30
:
38
DVSC
DVSC
32
:
20
SZKKA
GYŐR
29
:
28
DVSC
DVSC
26
:
26
FTC
Alba
27
:
32
DVSC
DVSC
28
:
28
BUDA
Valc
33
:
31
DVSC
MKC
29
:
31
DVSC
DVSC
28
:
31
Valc
MTK
VS
DVSC
DVSC
VS
BÉKÉ
DKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
KKC
VÁC
VS
DVSC
DVSC
VS
Vasas
Eszt
VS
DVSC
DVSC
VS
MTK
SZKKA
VS
DVSC
DVSC
VS
GYŐR
FTC
VS
DVSC
DVSC
VS
Alba
BUDA
VS
DVSC
DVSC
VS
MKC
BÉKÉ
VS
DVSC
DVSC
VS
DKKA
KKC
VS
DVSC
DVSC
VS
VÁC
Közzétéve: 2020.06.02.
Hornyák Dóra kilenc év után léphet pályára újra Loki mezben.
Fotó: Czeglédi Zsolt
Micsoda bemutatkozás volt! Egy kislány történelmet írt, amikor 2006. szeptember 16-án pályára lépett a DVSC–Vasas felnőtt NB I-es meccsen. Hornyák Dóra 14 éves, 7 hónapos és 23 napos volt, amikor debütált a felnőtt élvonalban, nála ifjabban sem előtte, sem azóta nem játszottak ilyen magas szinten. Ráadásul a debütálás nem afféle élményszerzés volt a „nagyok” között. Dodó nem sokkal azután, hogy a hajrában lehetőséget kapott betört az angyalföldi védők között és hétméterest harcolt ki, majd később gólt is szerzett.
„Pontosan nem emlékszem a meccsre, annyi maradt meg bennem, hogy beálltam, és hogy rettenetesen izgultam” – beszélt majd másfél évtized távlatából a bemutatkozásról Dodó.
Hogy jobban fel tudjuk idézni, mi is történt, megkerestük a Nemzeti Sport négy nappal a találkozó után megjelent számát, ahol így nyilatkozott az ifjú tehetség.
„Lejátszottuk a Vasas elleni ifimeccset, amikor Varga József szólt, hogy a felnőttkeretnek is tagja vagyok. Szívesen lemondtam volna erről a lehetőségről, hiszen Szűcs Gabriella a nagymamája halála miatt nem játszott, de ha így alakult, megpróbáltam bizonyítani. Nem is volt időm feldolgozni, mi történik velem. Ott voltam a többiek között, aztán a hajrában szóltak, hogy én jövök…”
Nemzeti Sport 2006. szeptember 20. / (www.arcanum.hu)
A nádudvari származású kislány hamar alapember lett a DVSC-ben, tagja volt a 2010-ben és 2011-ben ezüstérmes Lokinak és a BL-csoportkörébe jutó együttesnek. Még 20 éves sem volt, amikor 2011 őszén a klub anyagi nehézségei miatt távozott, de így is 147 tétmeccset (ebből 112 bajnoki) játszott piros-fehérben.
Hosszú utat járt be Dodó a kilenc éve alatt, míg Debrecentől-Debrecenig jutott. Először Veszprémben játszott egy szezont, majd kettőt Győrben – mindkétszer BL-t, bajnokságot és Magyar Kupát nyert az ETO-val. Egyéves váci kitérő után 2015-ben lett a Ferencváros játékosa, innen tért vissza a Lokihoz. Időközben 2019-ben édesanya lett,május 26-án megszületett kisfia, Bendegúz.
„Valahol tudtam, hogy vissza fog vezetni az utam Debrecenbe – mondta Dóra, aki férjével és kisfiával le is telepedett a városban. – Évek óta benne volt a pakliban a hazatérés lehetősége, vágytam is rá, s most nagyon örülök, hogy újra itt vagyok. A szüleim Nádudvaron élnek, az elmúlt években nagyon sokat utaztak azért, hogy találkozhassunk, féltettük őket, jobb, hogy itt vagyunk a közelben. Jó csapatba kerültem, s azon leszek, hogy minél sikeresebbek legyünk a DVSC-vel.”
Dodó számára nem volt ismeretlen a Hódos, de a csapattársaknak sem kellett hosszasan bemutatkoznia. Persze furcsaság azért akadt…
„A legtöbb játékost ismertem, ám mindenkivel hamar megtaláltam a közös hangot – folytatta Hornyák Dóra, aki a Fradi engedélyével már Debrecenben edz. – Az egy kicsit furcsa volt, amikor a lányok körülöttem arról beszélgettek, hogy milyen lett az érettségijük. Megpróbálok segíteni a fiataloknak, de ilyen feladatom még nem volt az eddigi pályafutásom során, ebbe is bele kell rázódni. Kedvesek, aranyosak a tizenévesek és ami a legfontosabb: van bennük ambíció, szeretnek dolgozni, örülök, ha elfogadják, amit mondok nekik. Nagyon odafigyelek arra, hogy rendben legyek, sokat gyógytornázok, szem előtt tartom az apró dolgokat is.”
A következő szezonról is kérdeztük a visszatérő 25-szörös válogatott játékost.
„A legfontosabb, hogy kezdődjön el normálisan a felkészülés, hiszen a kialakult helyzet miatt nagy volt a bizonytalanság az elmúlt hónapokban és ez senkinek sem jó – vélekedett Dodó. – Az erőnlétre odafigyeltünk, de kiestünk a napi ritmusból. Jó, hogy lehet újra közösen edzeni, hiányzott a kézilabda. A bajnokságban nem szabad megijedni a nagycsapatoktól, úgy érzem csapatként bravúrokra is képesek lehetünk!”
A cikk az Arcanum adatbázisa (adt.arcanum.hu) segítségével készült.
